Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Szada, Magyarország, Pest vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Várdomb, Rákóczi sánc
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Szada – Földvár
A vár-domb a falu felett, az Ék-i oldalon, a településtől számított harmadik Ény–Dk-i irányú, hosszan elnyúló domb. Ezen helyezkedett el egy kisméretű földvár. Az I. katonai felmérésen vár-hegy felirat jelzi.
Első rövid leírása 1833-ból származik: „… nevezetes egy régi mély árokkal körülvett földvára napkelet felé a hegytetőn, melynek eredetét homály fedi ugyan, de régiségét a benne talált szer felett nagy buzogányok, rozsdás kard darabok, s apró garas nagyságú ezüst pénzetskék nyilvánosítják.”
1864-ben Szappanos Sándor református lelkész várhegy vagy várdomb néven a nevezetességek között ismerteti: „…földből magosra hányt nagy domb, körül sánczoltatva széles és mélly árokkal, mellynek sánczaiból valamelly pénzt kereső, ez előtt nehány évtizeddel égett búzát hányt ki …” Feltételezi, hogy a protestánsüldözéskor építették, s az üldözöttek itt találtak menedéket.
1868-ban rövid újságcikket közöltek a szadai Rákóczi-sáncról, amelyet a szerző kuruc kori-nak tart, és szerinte „több is volt egyszerű sáncnál, hanem redout-ul használták, kivált a gazdanép rejté bele gabonáját, amint azt még mai nap is mutatják gabonavermek, miket ásáskor földjében találni szoktak”. A cikkhez tartozó rajzon a háttérben a falu felett – alig kivehetően – látszik a földvár, amely ekkor még épségben lehetett, erős sánccal körülvett mesterséges dombnak látszik
Gerecze Péter szerint a várdombon törökkori romok voltak. Reiszig Ede feltételezi, hogy a körsánc között emelkedő várdombon látható romok a törökkorból származnak.
1932-ben tervezték a sánc maradványainak elegyengetését. Márton Lajos rögzítette a lelőhely akkori állapotát: „A földvár sáncok által körülzárt középső kerek magoslata amely eredetileg kb. 16–16 m. átmérőjű lehetett, csaknem teljesen megsemmisült, úgy hogy abból mindössze egy kb. 6m széles 8.5 m hosszu szabálytalan négyszög alaku földtömb áll fönn. Maguk a sáncok, amelyek kör alakban zárták körül a magaslatot részben már egészen elsimultak az észak-nyugati és kelet, dél-keleti irányban huzódó hegyhát hosszanti oldalain és csupán a hegyhátat keresztbe metsző részeik vannak valamennyire épségben. Arról lehetne tehát csupán szó, hogy az épen maradt földtömb mintegy 50 m területéről a kulturréteget, amely 50 – mintegy 150 cm. között váltakozó vastagságunak látszik lehántsuk. Ez annyival fontosabb volna, mert a kulturréteg egyik helyén oly féle átmetszetet mutat, aminöket őskori lakóházaknál szoktunk észlelni. A báró Vécsey család birtokában néhány középkoru vassarkantyut láttam erről a helyről, a cserepek, amelyeket a helyszinén felszedtünk kivétel nélkül középkorinak látszanak.”
Cziberéné Szító Mária közöl egy fényképet, amely a XX. század első felében vagy közepén készült. A képen jól látszik, hogy a mesterséges domb déli és keleti oldalát erősen megfaragták, legalább két beásás sötét foltja is jól megfigyelhető.
Kvassay Judit, Miklós Zsuzsa és Torma István 1976-ban és 1977-ben több alkalommal végezett terepbejárást. A földvár az Ény–Dk-i irányú domb gerincén helyezkedett el. Tengerszint feletti magassága kb. 267 m, relatív magassága a falu felett kb. 30 m. ezen helyezkedett el egy kisméretű földvár, amelynek relatív magassága felmérésünk idején mintegy 3 m volt. Az 1970-es években állapota nagyjából azonos volt a Márton Lajos által jellemzettel. A középső magaslat kb. 12x12 m területű, teteje és oldala is erősen bolygatott volt, több mély gödröt láttunk benne. Ék-i szélén sok, nagy követ figyeltünk meg, habarcstörmeléket azonban nem találtunk. A sáncot és az árkot már nagyrészt elegyengették, csupán a keresztirányban haladó sánc és árok vonalát lehetett nagy nehezen követni. Az egész területen igen sok paticsot figyeltünk meg és néhány XIII. századi edénytöredéket találtunk.
1978-ban Miklós Zsuzsa szondázó ásatást végzett a földvárban. Kutatóárokkal feltárta a letompított v alakú, 260 cm mély, kb. 10 m széles árok egy részét, valamint a homokkőből épített sánc részletét. A kősáncot 260 cm hosszúságban tárták fel, a lazán egymásra dobált kövekből álló kőréteg 40 cm vastagságban mutatkozott. A földvár központi részén az egykori épület maradványait már korábban elpusztították a XX. század eleji talajegyengetéssel és a kincskereső gödrökkel. A felszínen nagyobb homokkövek hevertek, de habarcsos kőépítkezésre utaló nyomot nem találtak. Az előkerült sok paticstöredék alapján feltételezni lehet, hogy esetleg faépület, ill. részben faszerkezetű épület állt ezen a területen. A kutatóárokkal a domb tetején egy paticcsal, faszénnel, égett gabona magvakkal, néhány nagyobb, behullott kővel és edénytöredékekkel telt gödröt, valamint néhány kisebb gödröt tártak fel. Az I. árok mellett nyitott kisméretű, 1,80 × 3,80 m-es szelvényben is feltártak egy gödröt, amelyben paticsot, néhány cserepet és állatcsontot is találtak.
Az ásatás jellemző kerámialeletei a kavicsos anyagú fazéktöredékek: a peremek többnyire kettősen tagoltak vagy ferdén levágottak, az oldalakat vízszintes bekarcolások díszítik. A cserepekből egy fazekat lehetett összeállítani. Ezeken kívül egy fedőtöredék és néhány vastárgy bukkant elő: utóbbiak közül említést érdemel az erősen átégett lánctöredék, egy hiányos kulcs és egy enyhén ívelt kaszapenge töredék. Az ásatás eredményei szerint a lelőhely a váraknak ahhoz a típusához tartozott, ahol a központi lakóterületet mesterségesen felhányt domb képezte, amelyen eredetileg toronyszerű épület állt. Ezt a területet árok, és annak külső oldalán sánc övezte. A leletek alapján a vár a XIII. században épült és még abban a században el is pusztult. A kutatástörténetet és a feltárási eredményeket Miklós Zsuzsa közölte. Ismérvei alapján a lelőhelyen tehát motte állt. Horváth Lajos szerint a Szada-i család lakhelye volt, a család kihalásakor, az 1340-es évek végén szűnt meg benne az élet. Utóbbi feltevést a régészeti leletek nem támasztják alá.
A vár-dombot és környékét a feltárás után felparcellázták és – bizonyára ezzel egy időben – eldózerolták a földvárat. Minderről a területileg illetékes váci múzeumot nem értesítették. 1984-ben, amikor Basa István, az egyik telektulajdonos megvásárolta földjét, már nem látszott a földvár dombja.
1994. évi terepbejárásunk során mi sem találtuk a nyomát. (Kővári–Miklós 1994.) ezért, amikor 2005-ben felmerült a környék belterületi lakóterületté nyilvánítása, az elpusztult erődítés helyének megállapítása is nehéz volt. Az azonosítás érdekében Miklós Zsuzsa 2006. március 22-én légi felderítést is végzett. Az immár beépített, és többnyire füvesített területen azonban még az egykori árok sem mutatkozott. Végül térinformatikai módszerekkel sikerült pontosítani a lelőhelyet: a vár központi része az 1249/37. helyrajzi számú telken állt, a sáncárok az 1249/37–38. számú telekre terjedt ki.
Forrás: Dinnyés István, Kövári Klára, Kvassay Judit, Miklós Zsuzsa, Tettamanti Sarolta, Torma István (egyben szekesztő):
Magyaroroszág Régészeti Topográfiája 11. kötet
GPS: | É 47° 38.276 (47.637939) |
K 19° 19.064 (19.317739) |
Információk: A szadai vár mára sajnos a tejlesen elpusztult váraink sorát gyarapítja, pedig kis jóindulatal megmenthető lett volna az utókor számára. A 80-as években a helyi tanács önkényes döntését követően, az illetékes múzeum tájékoztatása nélkül dózerolták el a vár maradványait.
Amikor 2005-ben felmerült a környék belterületté nyilvánítása, az elpusztult erődítés helyének megállapítása is nehéz volt. Végül térinformatikai módszerekkel sikerült pontosítani a lelőhelyet. A vár központi része az 1249/37. helyrajzi számú telken állt, a sáncárok az 1249/37–38. számú telekre terjedt ki.
Mára egy 1996-ban állított emlékoszlop mutatja a vár emlékét, melyet sajnos a tényleges helytől távolabb sikerült csak felállítatni az Önkormányzatnak. Az emlékmű baloldalán fekvő, üres telekről átnézve, a következő dombhát legmagasabb pontján állt valaha a szadai vár.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.