Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BalatonszemesMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Bolondvár (Bagolyvár)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Balatonszemes, Bolondvár (Bagolyvár)

A község első okleveles említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben "Zemes", majd 1338-ban a veszprémi káptalan jelentésében "villam Zemes" alakban történik. A Körös vármegyéből származó gordovai Fancs család ősi birtoka volt, kiknek őse, Fancs, IV. Béla vagy II. Endre korában élt. Ennek utódai László fia László, a hűtlen Tamás fiainak, Jánosnak és Istvánnak elvett birtokait, köztük Szemes falut is megkapták 1403-ban Zsigmond királytól.

A Bolondvár, ismertebb nevén Bagolyvár, Balatonszemes belterületén, a vasútállomástól keletre kb. 200-250 méterre, a Bagolyvár u. 12. sz. telken, magánterületen helyezkedik el. Az irodalomban gyakran szerepel, Reöthy Ferenc 19. századvégi alaprajzát említi. Alaprajzilag négyszögű volt. Ma már csak az egyenes árokkal kísért délkeleti oldala ismerhető fel, mindkét végén egy-egy kör alakban kiugró földbástya nyomaival. Ezek közül csak a déli van viszonylag jó állapotban. Ennek az ároknak a hossza 50, szélessége 10-12, mélysége 2 méter.

A vár többi oldala bizonytalan, de a terepalakulatokból nagyjából kikövetkeztethető. Délnyugati oldalát a déli bástya visszakanyarodása után az itteni kb. 1 m magas rézsű vonalában tételezhetjük fel. Északkeleti oldala azonban egyáltalán nem látható, valószínű, hogy az északi sarokban lévő kis rézsű ezt jelzi. A vár északnyugat felől a Balaton fölé magasodó meredek partra támaszkodott, itt azonban a vasút építésekor meredek rézsűt vágtak le, ezért ez az oldal már nem az eredeti alakját mutatja.

A vár területének közepén 1900 körüli földszintes épület, lakóház áll, keleti szélén pedig egy kisebb gazdasági épület. A vár belső területének egyik oldala, a délkeleti mérhető, kb. 50 m. Megmaradt hossza a vasút feletti rézsűig 37 m, eredetileg azonban hosszabb lehetett.

A vár első említése 1543-1544-ből ismert, amikor itt a törökök palánkerődöt építettek a szemben levő Tihany őrségének megfigyelésére és Magyar Bálint fonyódi vára ellen. Az erődítményt 1583-ban Istvánffy és Ormándy várkapitányok, 1588-ban Huszár Péter pápai és Pisky István kapitányok ostromolták eredménytelenül.

A vár török kapitányai a szomszédos endrédi, koppányi, simontornyai és szigetvári bégekkel együtt Zala és Veszprém megye falvait dúlták, ezért 1599 őszén Schwarzenberg csapatai ostrom alá vették a várat. A török őrség elmenekült. Pethő Kristóf keszthelyi kapitány csatlakozott a felszabadító hadhoz, amely Lak, Dombó, Koppány és Ozora várait is elfoglalta, majd a tél miatt visszavonult.

1600-ban, Kanizsa elfoglalása után a törökök újra elfoglalták. Végül 1603-ban Nádasdy és Kolonics csapatainak sikerült elfoglalniuk, de véglegesen csak az 1625. évi gyarmati békekötés idején került magyar kézre, melyet követően a magyarok lerombolták. 1644-ben újra török vízivár, amelyhez legalább 60 hajó tartozott. Evlia Cselebi szerint 1664-ben „erős és meredek vár". A török 1686 szeptemberében kiürítette. Ezután nem sokkal teljesen elpusztult, de a vár sáncai és árkai ma is felismerhetőek.

Forrás:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig




GPS: É 46° 48.749 (46.812485)
K 17° 46.848 (17.780800)

Információk: A vár sáncmaradványai a Bagolyvár utca 12 szám alatti ingatlan udvarán láthatóak. Magánterület, nem látogatható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció