Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyszalonta - SalontaRomániaErdély és PartiumBihar történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Az Alföld K-i szélén, a Fekete- és a Fehér-Körös közötti területen, sík vidéken, a Kölesér (Köles-ér) mellett fekszik Nagyszalonta (Salonta) település, amely vélhetően a XII. század végén, XIII. század elején keletkezett. Az 1241. évi tatárdúlás következtében teljesen elpusztult, de a vész múltával hamarosan újra talpra állt. 1515-ben a Toldiak birtokába került. A kettős királyválasztás idején I. Ferdinánd birtoka. 1598-ban a Váradról visszahúzódó törökök dúlták fel a környéket s tették Szalontát is lakatlan földdé. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem Kereki várából a Szalonta közelében lévő Kölesér (utóbb elpusztult) városkába telepített 300 hajdút családostól. Ezek a török zaklatások elől még ebben az esztendőben - a birtokos Toldi György jóváhagyásával - Szalontára költöztek (melyben ekkor szinte lakatlan volt, mindössze a Toldi-kastély és néhány ház állt épen), és 1625-ben meg is vásárolták Tolditól a területet. A szalontai vár bástyáit 1620 körül, Bethlen Gábor fejedelemsége idején kezdték a hajdúk építeni (részint az általuk lerombolt mezőgyaraki kastély anyagából), s a vár 1636-ra elkészült, akkor még az utóbb Csonkatoronynak nevezett építmény nélkül (amelyet ezek szerint 1636 után emeltek). 1658-ban II. Rákóczi György fejedelem parancsára, hogy az Erdélyt dúló, törökökkel szövetséges tatárok ne foglalhassák el a várat, a falakat és az erődítéseket a lakosság elpusztította. A kiürült település csak a XVII. század végén kezdett ismét benépesülni, az 1700-as évek kezdetén már mintegy 200 magyar nemesi család lakott Szalontán, mely aztán 1741-ben, Mária Terézia idejében, mezővárosi rangot kapott.

A várból mára mindössze a Csonkatorony maradt fent, mely ma múzeumként funkcionál, szintjein a város nagy szülötte, Arany János (1817-1882) tiszteletére állandó kiállítást rendeztek be.

Az 1776-ban épült klasszicista stílusú református templom a hajdani vár területén, a régi középkori templom helyén emelkedik.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 340.


GPS: É 46° 48.143 (46.802380)
K 21° 39.798 (21.663303)

A Csonka-torony a főtér sarkánál helyezkedik el. A benne levő kis múzeum hétköznap látogatható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció