Beszterec - Vársziget
A Rétközben fekvő Beszterec falu mellett, a Belfőcsatorna melletti emelkedésen állt egykor az Árpád-kor idejében is használt, ma Várszigetnek nevezett terület. A földvár a községtől északnyugati irányban fél kilométerre, egy hajdan folyóvízzel övezett 5-8 méterre kiemelkedő dombon található.
A várat egy kb. 100 méter hosszú, 1-1,5 méter magas sánc választja ketté, mely egykor magasabb volt, de a fősáncokkal együtt a szántóföldi művelés miatt ezt még a múlt században lehordták.
A földvár építése a szabolcsival egyidőben, a kora-vaskorban történt, erre nemcsak a régészeti leletek, de a két sánc formai egyezése is bizonyíték és középkori használatára a felszínen gyűjtött edénytöredékek utalnak.
A vár területének északi részén egykor monostor is állt, melyet a 11. század második felében, vagy a 12. században emeltek A monostor valószínűleg a Hontpázmány nemzetség szabolcsi ágának temetkezési helyéül szolgálhatott. A fennmaradt oklevelek szerint 1290–1300 táján a monostor birtokába - kegyúri jogon - a Hontpázmány nemzetségbeli Bánk Lőkös fiait iktatták be.
Az északi magasan kiemelkedő részen állott monostor helyére vonatkozóan, Kovalovszky Júlia 1963. évi helyszíni szemléjén kívül, Nováki Gyulának a megfigyelése is bizonyíték, aki emberkoponya és hosszúcsont töredékeket látott a felszínen heverni.
A földvárat először 1900-ban Jósa András írta le Várszigetet megyei monográfiájában. Leírása szerint a földvár a Rétköz mocsaras területéből kiemelkedő szigeten épült, északi részén egy holdnyi háromszög alakú területet magas sánc vett körül, kétoldalt árokkal. Ehhez csatlakozott a déli, jóval nagyobb; 10 hold területű kör alakú várrész, alacsonyabb sánccal körülvéve.
A továbbiakban többen is végeztek itt felméréseket. 1951-ben Nováki Gyula, 1954-ben Ristics Anna, 1961-ben Kiss Lajos, 1963-ban Kovalovszki Júlia, majd 1969-ben Németh Péter folytatott itt kutatásokat.
Kiss Lajos leírásaszerint a sánc kövek közé foglalt, mélyen a földbe vert facölöpökből és egymásba illesztett gerendákból álló szerkezetű volt, melyet Faköpönyeg néven említ a történelem. Az 1951-es felmérések szerint a vár alapja 365 méter, legnagyobb szélessége 177 méter lehetett.
Az egykori földvár területét az idők során többször megbontották, anyaga nagyrészét útépítéshez, és a lakosság építkezéseihez használták fel, mára már kevés nyoma maradt. A földkitermeléssel megbolygatott besztereci földvár eredeti alakját Nováki Gyula vázlata őrizte meg.
Az utóbbi több mint fél évszázad jelentős pusztulással járt Beszterec-Vársziget esetében. A vár 1988-ban illetve 2001-ben elvégzett új felmérése során kiderült, hogy az 1951. évi vázlat készítése óta jelentősen megváltozott a vár egész területe. Belső részét szántóföldnek használták, az északi és déli várrész közötti belső sáncot teljesen szétszántották,ennek helyét már csak egy kelet-nyugat irányú, kissé kiemelkedő domborulat jelezte.
A középső és a déli kinyúló rész között 16-17 m széles, egyenes földutat vágtak be, az egykori sáncnak itt már nyoma sem volt. A déli nyúlványt már nem határolta perem, oldalát simára szántották. A vár egész keleti oldalát ma csak perem jelezte, amelynek déli része több mint 100 m hosszan alig észrevehető nyomokban volt megfigyelhető. A vár délkeleti oldala alatt, a földúttól délkeletre erősen bemélyedő terület helyezkedett el.
A legnagyobb kár az északi részt érte. A végét, nagyjából téglalap alakú, kb. 70 x 50 m nagyságú területen 2-3 m mélységig útépítéshez teljesen elhordták, csak az északnyugati oldalon húzódó sánc maradt érintetlen, de az északi vége ennek is hiányzott már. A sánc a nyugati oldalon sok helyen mutatott bolygatást, de viszonylag épen végig követhető volt, egészen az említett nagy földútig. Legjobb állapotban az északi (elpusztult) várrész északnyugati oldalán maradt meg. Itt a belső magassága 1-1,5 méter, külső oldala 4-5 m-rel magasodott a csatorna ártere fölé.
Beszterec település az ezredfordulót követően a Vársziget területén arborétumot hozott létre. A 2021-es bejárás alkalmával a terület részben rendezett, másik részében magas fűves, bokros területeket mutatott. Az egykori földvár formája, védmű elemei napjainkban már nem átekinthetőek. Az arborétum kialakításokor emelt létesítmény, játszótér, faelemek sajnos erősen pusztuló felében vannak..
Források:
Nováki Gyula: Beszterec-Vársziget
Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monstorai
(A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 10. (1967.)
Feld István: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
(Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére)
A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011
