Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dornyay Béla 1935-ben írta le röviden a várréten levő mesterséges dombot és a körülötte levő sáncot . Területén 1964-ben Szirmai Krisztina, 1970-ben és 2005-ben Magyar Kálmán folytatott helyszínelést.

Somogyzsitfa község temetőjétől DNY-ra 700 méterre, a patak jobb partja közelében, mocsaras, sík területből emelkedik ki a vár kis dombja. A dombot mély árok veszi körbe, amelynek D-i és K-i külső oldalát sánc kíséri. Ehhez a félköríves sánchoz kívül még egy további árok csatlakozik, ismét egy külső sánccal, amely azonban a K-i oldalon egy helyen megszakad. E külső sánc D-i oldalon erősen kiszélesedik, ez a rész sok bolygatás nyomát mutatja, a sok részt el is hordtak belőle.

A vár Ény-i oldalán a belső árkot nem kíséri sánc, hanem egy kiszélesedő, háromszög alakú rész csatlakozik hozzá, kissé kifelé lejtve és átnyúlik a DNy-i oldalig. E terület Ény-i vége esetleg sánc maradványa. A belső sánc az É-i oldalon befejeződik és a vele szemben lévő, Ény-i háromszög alakú terület szélével mintegy bejáratot képez.

A vár központját jelentő domb kör alakú, az árokból 2-2,5 méterre emelkedik ki, feltehetően mesterségesen emelték. a vár és a környéke fátlan legelő, csak a központi kis platón van néhány fenyőfa.

A domb teljes területe 123x92 m, 0,8 ha, központi kis platója 15x15 m, 0,015 ha.

Történeti adatot rá Pálffy Géza kutatásai nyomán ismerünk (Ld. Csákány-Vár). 1595-ből és 1598-ból tudunk Csákány vár mellett egy mocsárnál emelt góréról. („Newer Gori Zu Tschackan am Gemö”) Vagyis Csákány elővára, azaz a mocsárban emelt útmenti figyelőhelye, törökkori góré-ja volt.

/Magyar Kálmán - Nováki Gyula : Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, Kaposvár 2005/

A várról a következő rövid leírást találtam a 'Vártúrák kalauza, dunántúli várak és vártúra útvonalak' c. könyvben

(szerk.: Dely Károly, Bp.1976) a 'Csákány vára' címszó alatt:

(Csákányból)...ék. irányban haladunk Somogyzsitfa felé. Kb. 800 m után elérjük a Metszés-árok hídját. Innen jól látható ÉK-re, kb. 300 m-nyire a sík területből kiemelkedő domb. A hídról letérve haladjunk a víz folyása mentén a patak jobb oldali gátján, mert az egész területet zsombéksás és mocsár borítja, amely különösen esős időben járhatatlan. A gáton kb. 300 m-t kell menni. Ekkor egy vonalba kerülünk a földvár dombjával és jobbra fordulva egyenesen felmegyünk a földvárba.

A belső, kb 25 m átmérőjű, kissé elliptikus dombot fenyőcsoportok borítják. Közülük két erdei fenyő kiemelkedik és távolról is láthatóvá teszi a földvárat. A dombon egy-két kutatógödör látható.

A belső várat egy kb. 8 m széles és 2-3 m mély árok veszi körül, majd ezt egy szintén 2-3 m magas sánc fogja körbe.

E kettős gyűrűt egy dk. irányú átvágás szakítja meg, amely valószínűleg a bejárat lehetett.

A magányos dombról jól áttekinthető az egész környék és jó védelmet biztosított a bennlevőknek.

A mocsár vizét jelenleg két patak vezeti le, az előbb említett Metszés-árok a nyugati, a Sitfa-patak pedig a keleti oldalon.

(Mind a csákányi templomerőd, mind pedig a földvár történetével dr. Szabó László. a Somogysámsoni Általános Iskola történelemszakos tanára foglalkozott bővebben. /1976!!/)