Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Lugos - Lugoj, Románia, Erdély és Partium, Krassó-Szörény történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Lugos – Lugoj
Leírása:
Lugos vára egyike azon sok száz erődítményünknek, aminek napjainkra csak történelmi híre maradt fenn, de a helyszínre kilátogatva már nyoma sincs. A Temes folyó két partján terül el a modern nagyváros, annak utcái és épületei azonban nem árulkodnak az egykori vérzivataros eseményekről. Így régészeti kutatások hiányában csak a korabeli forrásokra támaszkodhatunk Lugos várának elképzelésében.
1661-ben nagyobb sereghez csatlakozva itt járt Evlija Cselebi török világutazó, aki a következőket jegyezte fel: „Jelenleg a temesvári ejáletben külön szandzsákbégi székhely. Vára egy tágas síkon a Temes folyó partján négyszög alakú palánkvár. Körös-körül a Temes folyja be árkait. A várnak egy kapuja van. A várárok felett díszes felvonóhíd, melyet minden éjjel felhúznak. Belső vára is négyszög alakú, kőépítkezésű kis vár, külön árokkal. Kelet felé néző kapuja van. Ennek árka fölött is felvonóhíd van.”
Bár Evlija sokszor túlzó, keletiesen kiszínezett szövegei nem mindig fedik a valóságot, mégis Lugos váráról megállapítható, hogy egy négyszögletes, kisméretű kővárból és azt körülfogó, a XVI. századi palánkvárakkal egyező módon emelt külsővárból tevődött össze, ami a Temes folyó É-i partján emelkedett. A török hódoltság idejének gyakori háborúi miatt magát a mezővárost is palánkművek oltalmazták, ezek azonban a végvárral együtt napjainkra elenyésztek. A XVIII. században nagyarányú betelepítésekkel igyekeztek a puszta vidéket ismét műveltté tenni. Ennek során Lugos városába, a folyó É-i partjára románok, míg a D-i oldalra németajkú lakosok költöztek be.
Lugos várának helyrajzi beazonosításához még térképek szolgálnak segítségül. Ismert Marsigli hadmérnök rajza a XVII. század végéről, amin a négyzetes kővár körüli, szabálytalan sokszög területet kerítő olaszbástyás palánkvárat vázolja fel az erődített településsel egyetemben. Az I. katonai felmérés {1776} mappáján azonban már nem ábrázolják a lerontott végvárat. Az 1900-as évek várostérképén a folyó É-i oldalán, az egyik hídra vezető utcát „Óvár utcának”, míg napjaink román nyelvű atlaszán magát a hidat „Cetatea Veche” {Vár-hídnak} említik. Így feltételezhetjük, hogy ebben a városrészben emelkedett a lugosi végvár, de természetesen maradványait csak régészeti kutatással lehetne megismerni.
Története:
A középkori várak esetében gyakori eset, hogy egymáshoz közeli erődítmények adatai összemosódnak a későbbi évszázadok során. Így történt ez Lugos vára esetében is. Történeti elődjét a tőle DK-i irányban, a Temes folyó menti dombsorok egyikén emelkedő Zsidóvár {Jdioara} jelentette. A korabeli forrásokban a XIV. század elejétől ismert kővárban állomásozó királyi őrség jelentette a központi hatalmat a környező, főként román lakosság felett. Várnagyául magas udvari méltóságokat, például a bolgár bánt vagy az asztalnokmestert nevezte ki az uralkodó. Ezzel szemben Lugos településen a kora középkorban nem létezett semmiféle erődítmény, lakosai mezővárosi kiváltságok birtokában élték mindennapjaikat. Az 1440-es esztendőben említették meg hetivásárát, amelyre messzi vidékekről érkeztek a kereskedők.
Közelebbről ismeretlen időpontban a folyó É-i partján létesítettek egy négyzetes alaprajzú kővárat. A kicsiny erődítmény hadi szerepe csak a XVI. században, a törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni időszakban értékelődött fel, amikor a lassan önálló állammá váló Erdélyi Fejedelemség határzónáját jelentette az egyre nagyobb területeket uralma alá hódítani akaró oszmánnal szemben. Ekkoriban bővítették ki a nagyobb helyőrség számára elegendő térrel rendelkező palánkvárral.
Az itt állomásozó zsoldosok elsődleges feladatát a rabló-fosztogató török és tatár lovasportyák visszaverése jelentette. A lugos-karánsebesi bánság, mint önálló katonai körzet védelmezte Erdély belső vidékeit. 1551-ben Izabella özvegy királyné a Habsburg Ferdinánd királlyal kötött egyezmény értelmében átadta az uralkodó biztosainak, akik zsoldosokat rendeltek védelmére.
A következő esztendőben azonban ennek megtorlásául hatalmas török sereg ostromolta meg, majd foglalta el a közeli Temesvárt. Az innen kiinduló portyázók előtt meghódolt Lugos és Karánsebes lakossága, megfizetve a követelt adókat. 1602-ben az Erdélyt megsarcoló Basta generális hatalmába került, aki az egykoron a dunántúli Pápa végvárában vitézkedő Berenhidai Huszár Pétert nevezte ki várkapitányul. A következő esztendőben Bektás török pasa és Székely Mózes hatalmas serege vette ostrom alá Lugost. A város lakosai meghódoltak előtte, sőt a várbeliek nagy részét is maguk mellé állították. Így az erősséget könnyűszerrel elfoglalták, Huszár Péter pedig foglyul ejtették. A táborbeli tatárok olyan hevesen követelték a híres vitéz kiadását a pasától, hogy az nem mert ellentmondani nekik. Vadállati üvöltés közepette vérét vették az ősz hajú magyarnak, majd megitták azt, mert hitük szerint így beléjük költözik annak bátorsága és ereje. A halottnak aztán fejét vették, megnyúzták fejbőrét, majd kitömve elküldték a nagyvezérnek.
Lugos végvára azonban a következő esztendőben ismét a keresztény haderők birtokába került. Mint határvidék, a továbbiakban is gyakran cserélt gazdát, szinte lehetetlen követni a hadi eseményeket. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ezt a végházat is kénytelen volt kiszolgáltatni a szultánnak, elkerülendő egy nagyobb bajt okozó háborút.
Bécs városának 1683-as sikertelen ostroma után a török hatalma megrendült Magyarországon, több évtizedes hadjáratok során megkezdődött kiűzésük. Erdély fejedelmei igyekeztek a nagyhatalmi erők között egyensúlyozni, mert még nem bíztak abban, hogy véglegesen megszabadulhatnak az isztambuli Porta függésétől. Ez a hadi eseményeket tekintve jogosnak is látszott. Hiszen elég a Lugos várát érintő ostromokat végignézni. 1688-ban Pax császári ezredes szállta meg a szabad elvonulás fejében posztjukat feladó töröktől. 1690-ben már félholdas lobogót lenget tornyain a szél, a következő évben ismét a császáré. A török ellentámadás során Thököly Imre és maradék kurucai vívják, sikeresen.
Végleg csak 1695-ben került a Habsburg hadvezetés birtokába. A hosszú csatározásokat lezáró karlócai békekötés pontjai szerint le kellett rombolni többek között a lugosi erődítményt is, erre 1701 után került sor. A sokat szenvedett településre a XVIII. században német és román lakosság költözött, akik az üszkös romokat elegyengetve lakóházakat építettek az egykori vár helyére. Így napjainkra a felszínen nyoma sem maradt Lugos várának.
Irodalom:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996}
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok {1990} .
Révai Nagy Lexikona 13. {1915}
Takáts Sándor: Bajvívó magyarok {1979}
Összeállította: Szatmári Tamás
GPS: | É 45° 41.387 (45.689781) |
K 21° 54.218 (21.903631) |
Információk: Magyarország valamelyik déli határátkelőjénél (pld. Nagylak, Battonya vagy Gyula) Románia területére lépve, előbb Aradra, majd onnan D-i irányban Temesvárra kell eljutnunk, hogy K-i irányban autózva a főúton megérkezzünk a Temes folyó két partján elterülő Lugos városába.
Napjainkra már nyoma sem maradt a törökkori palánkvárnak, aminek maradványai a folyó É-i partján, a „Cetatea Veche” (Vár-híd) környéki utcák kövezete alatt rejtőznek.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.