Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzentágotaMagyarországErdély és PartiumFehér történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Az Oltmelléki hegysor területén, az itt délnyugatra tartó Hortobágy- (Haarbach-) patak két partján fekszik Szentágota városa.

A falu Szent Ágotának szentelt plébániatemploma 1280-ban már bizonyosan fennállt. Egyes vélemények szerint 1200 körül építették. 1317-ben Hermann a plébánosa, akit 1332-ben is említenek. Egy 1488. évi összeírásból tudjuk, hogy szerzetesek is éltek itt.

1409-ben az épületet teljesen átépítették. Az új gótikus templom háromhajós, szentélye sokszögzáródású lett. Az északi oldalhajót később egészen a főhajó magasságáig emelték, és a köríves árkádokat csúcsívesekké építették át. Ezen kívül csúcsívessé alakítottak minden kaput és ablakot. A középhajót csillagháló boltozattal, az oldalhajót keresztboltozattal fedték be, de ebből csupán a déli hajó nyugati végében maradt meg részlet. A nyugati homlokzat elé négyzetes torony került. A szentélyben középkori szentségfülke és egy 1650-ből származó szárnyasoltár tekinthető meg.

A templomvárat először 1466-ban említik: ekkor Mátyás király engedélyezte, hogy a férfiak fele a vár védelmére otthon maradhasson. A 16. század első negyedében az erődítményt még jobban kiépítették. Ettől kezdve a templomot tornyokkal megerősített várfal vette körbe. A külső falat, amelyhez vizesárok is csatlakozott, 1845-ben lebontották. 1500-ban a szentély fölé védelmi emeletet építettek, de ez omlásveszély miatt 1892-ben lebontásra került. 1600-ban a templomot zsoldos csapatok gyújtották fel, a károkat csak 1614-ben tudták helyreállítani. 1707-ben a templomvárat a kurucok kifosztották.

1870 körül lebontották a vár falai mentén álló terménytároló kamrákat és a védőfal még meglévő maradványait. A vártemplomból napjainkban az alábbi négy torony áll: a Bodnár-torony a létesítmény északi részén helyezkedik el. Ez volt hajdan a kaputorony, tetején gyilokjáróval. Csapórácsát a 19. század végén szedték le. A Kovács-torony keleten helyezkedik el, a Szabó-torony délkeleten, a Csizmadia-torony pedig a vár délnyugati részén. A harangtorony mellett ez a legmagasabb torony, és szintén gyilokjáróval van ellátva.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 806-807.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 58.407 (45.973450)
K 24° 37.381 (24.623016)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció