Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FelsőnyékMagyarországTolna vármegyeTolna történelmi vármegye - Várhegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Felsőnyék - Várhegy  (nyéki vár)

Nyék ősi település, amely már 1186-ban szerepel mint a dömösi prépostság, majd pedig a király birtoka. A Tolna megyei nyéki vár a falutól kb. 1 km-re délnyugatra, a Tita-patak partján emelkedő Várhegy, ÉNy-DK-i irányú dombvonulatának északi végén található. Tengerszint feletti magassága 180 méter, míg a völgy feletti relatív magassága 71 méter.

A Várhegy első térképi ábrázolása az I. katonai felmérésen látható „alte Schanz” felirattal. Jelzi a vár kiemelkedő kúpját és a tőle D-re levő átvágást is. A II. katonai felmérés csupán a meredeket jelzi csíkozással. Ezt követően a 19. század közepétől a helytörténeti, illetve a műemléki szakirodalomban csupán néhány rövid említéssel fordul elő. Fényes Elek és a részben rá hivatkozó későbbi szerzők pedig nem helyszíni tapasztalatok alapján foglalkoznak vele.

Wosinsky Mór figyelmét a várra az általa kiküldött kérdőívre adott válasz hívta fel, melyben a felsőnyéki bíró és jegyző részletesen leírta a Várhegyet. Ennek alapján járt a helyszínen Wosinsky és készíttette el rajzát és részletes leírását. A várat őskorinak írja le, amelyre később középkori vár épült. Hivatkozik a jegyző által említett, de ő maga általa nem látott tárgyakra. Ásatást a várban nem végzett, ezért hangsúlyozta, hogy a vár korára vonatkozó biztos érvei nincsenek.

1934-ben Csalogovits József végzett rövid ásatást a Várhegyen. Az általa húzott kutatóárkokban középkori cseréptöredékek kerültek elő. A földsánc átvágásakor kiderült, hogy a mai földsánc „eredetileg egy kívül és belül is téglából rakott, de később kibontott kettős falnak a földkitöltéséből jött létre. Miután őskori cserepet sehol sem talált, javasolta, hogy ezt a várat töröljék a Wosinsky-féle őskori földvár-kataszterből. Az ásatási naplójához mellékelt egy fényképet, amely észak felől ábrázolja a várat. A Wosinsky által készíttetett rajzon kívül ez az egyetlen hiteles ábrázolás, ahol még jól látszanak az egykori erődítés nyomai.

Jól látható az erődítés az 1950-es években térképezési céllal készült katonai légi fotókon is. 1961-ben Torma István végzett terepbejárást a Várhegyen, de a felszínen leleteket nem  talált. 1980-ban Nováki Gyula, Torma István és Miklós Zsuzsa végezett bejárást. A felszínen középkori cserepeket gyűjtöttek és egy kincskereső gödör profiljában habarcsos kőtörmeléket figyeltek meg.

1981-1984 között Miklós Zsuzsa végezett feltárást a Várhegyen. Az ásatással párhuzamosan készült el a vár részletes leírása és Virágh Dénes szintvonalas felmérése. Az ÉNy-DK-i irányú hegyhát hosszanti oldalai meredekek, felszíne bokros, akácos, helyenként bozótos. A mintegy 320 m hosszú, 4 részes erődítmény a hegyhát ÉNy-i végén helyezkedik el. Az 1. rész a hegy ÉNy-i végét foglalja magában. É, K és Ny felől igen meredek oldalú. Dél felől kb. 5 méter mély, 20 méter széles bevágás választja el a domb folytatásától. Ez a bevágás É felé mindkét oldalon sáncárokban folytatódik, amelynek külső oldalán sánc emelkedik. A sáncárok és a sánc is a DNy felől felvezető útig tart.

Ettől északra, a hegy végéig egy „U” alakú rész, „elővár” látható, amelyet három K-Ny-i irányú terasz tagol. A hegy északi vége alatt mintegy 6 méterrel lejjebb, kb. 10 méter hosszan 3 méter széles terasz húzódik, amelynek két vége bekanyarodik a hegyoldalhoz. A fent leírt sánc, sáncárok és bevágás övezi a tulajdonképpeni lakóterületet, amely kb. 8 m-rel emelkedik ki az árok szintjéből. Az ovális alakú, 16 x 22 m alapterületű kis kúp oldala minden irányban nagyon meredek. Az elővárba jelenleg DNy felől vezet fel az út. Valószínűleg a középkorban is innen közelítették meg a várat.

A 2-4 várrész dél felől csatlakozik az 1. részhez. Egymástól és a domb folytatásától bevágás választja el őket. Alapterületük különböző: 16, 60, illetve 90 méter hosszúak. A 4. rész D-i lehatárolása nagyon elmosódott, bizonytalan, ezért a felmérésen nem alkalmaztak külön jelölést rá. A 2-4. rész területe a 80-as években még füves volt, a felszíne pedig bolygatatlan. Itt nem kerültek elő leletek.

Az 1. részben álló kúpot a nagyméretű kincskereső gödrökkel, az elővárat pedig a II. világháború során ásott állásokkal erősen megbolygatták. Bronzkori leletek az 1. és 3- részen, középkoriak csak az 1. részen láttak napvilágot. Leletanyag tekintetében az erősen bolygatott kúpon az egyes korszakok rétegeit nem lehetett elkülöníteni.

A feltárás eredményei alapján megállapítható, hogy a központi kúpot az erődítés készítése során mesterségesen megmagasították. Az eredetileg domború hátú dombtetőt kb. 1 méter vastagságban feltöltötték és megdöngölték. A megfigyelések szerint a feltöltéssel csupán kiegyenlítették az eredeti felszín egyenetlenségeit.

Az így keletkezett domb peremén 100 cm vastag fal futott körbe, amelyhez az ÉNy-i oldalon 4-7 m alapterületű, 50-90 cm falvastagságú épület csatlakozott. A fal által védett terület 9,5 x 20 méter. Miután a falakat az újkorban mindenütt kitermelték, az egykori alaprajzra az alapozási árkok maradványaiból lehet következtetni. Az alapozáshoz homokkövet használtak, a felmenő falak feltehetően téglából épültek.

A dombtető K-i oldalán, az övező fal belső síkja mentén, barna, keményre döngölt földben több cölöplyukat tártak fel. Ezek a fallal nagyjából párhuzamosan, egyvonalban helyezkednek el, alakjuk szögletes, ovális vagy kerek. Mélységük 26-103 cm között váltakozik.

A téglaépület D-i fala közelében, attól 2 m-re került elő a 100-103 cm  belső átmérőjű, 13,40 m mély ciszterna. Alját nagyméretű, 15-20 cm vastag, egyik oldalukon laposra eldolgozott kövek borítják. Ezeken áll az átlag 40 cm vastag, szárazon rakott homokkőfal. Feltehetően az újkorban, a falak kitermelésével egy időben hordták el a ciszterna kövezetének felső részét is.

A kúpot övező sánc jelenlegi magassága kb. 1,5 méter, szélessége 4-4,5 méter. Az átvágás szerint a sáncárokból kikerülő sárga löszt az eredeti humuszra dobták. így a sánc magassága az eredeti humusztól számítva 240 cm. Szélessége a sánctalpnál 3-3,5 m. Az árok mélysége a jelenlegi talajszinthez képest 190 cm, feneke eléggé lapos. Ellentétben Csalogovits 1934. évi ásatásával, az 1981. évi átvágásnál semmilyen tartószerkezetet nem  találtak. A vár 1. részének É-i felén a sánc paliszádban folytatódott. Ennek szerkezete nem volt egységes.

Az ugyancsak bolygatott elővárban két objektum  került elő. A kúp tövénél az É-i oldalon egy 270 cm  átmérőjű, 44 cm  mély, kerek meszesgödröt tártak fel. Az É-i perem  közelében, az alsó teraszon egy 6 x 4 méter alapterületű, cölöpszerkezetű épület nyomaira bukkantak. A letaposott járószint 30-35 cm mélyen mutatkozott, rajta sok 15. század végéről, 16. század elejéről származó leletet találtak.

A földvár területén a bronzkorban is volt település, mely a leletek alapján a kisapostagi kultúrához sorolható. Középkori leletek közül a legrégebbi leletek a 13. századot képviselték. Kevés a lelet a 14. századból, míg a leletanyag legnagyobb része a 15. század­ ból származik. A téglaépület későbbi kályháiból kevés töredék maradt meg: a korábbi csoport a Zsigmond-korra tehető, a későbbi pedig a 15. század második felére. Az elővár faszerkezetű épületében szintén mázas csempékből épített kályha állhatott.

Az előkerült leletek alapján az erődítés építése a 13. századra datálható. Ekkor készülhetett az 1. rész kúpjának magasítása, a téglaépület és feltehetően a körítő fal. A két 14. század eleji ostromnak megfigyelhető pusztulási rétege nem  maradt. Esetleg az ostromok utáni tisztogatásra, rendcsinálásra utalhat a ciszterna 920-1110 cm közötti rétege, amely laza, törmelékes, paticsos, meszes, és felül kő- és téglaréteg zárja le. E felett 13. századi leletanyag már nem fordult elő. A 14. századi leletek feltűnő hiánya, illetve kis mennyisége talán arra utal, hogy nem, vagy csak ritkán használták a várat.

Ezzel szemben a 15. századi itt-tartózkodásról gazdag leletanyag tanúskodik. A ciszterna felső rétegét alkotó leletanyag, épülettörmelék, hamu, sok nyílhegy a vár életének utolsó szakaszából származhat. A török pusztítás utáni újjáépítésre semmi nem utal.

Miklós Zsuzsa a várat a Tolna megyei Nyék várával azonosítja. A vár első említése 1315-ből származik, amikor I. Károly király (Sebesi) Tamás fia Sinka mestert érdemeiért megerősíti birtokaiban, aki - többek között - részt vett „sub quodam  Castro Neek” a vár kapujának bevételénél. Ekkor Kőszegi Henrik fia Jánosé volt, akitől I. Károly 1316-ban elfoglalta (1316. június 13-án - a Kőszegiek elleni második hadjárat során - a király ismételten megostromolja - ezúttal sikeresen - Nyék várát. Az ostrom idején innen keltez egy oklevelet (sub Castro Neek, dóm. p. B arnabe). 1326-ban a király cserébe adta Csák Péternek. Ettől kezdve a tőle származó Dombai családé volt, egészen a pusztulásáig.

A vár legjelentősebb birtokosa, Dombay János a tekintélyes megyei köznemesség sorából emelkedett ki. 1526-ban főispán, aki ideiglenesen talán Ferdinánd pártjára állt, rokoni kapcsolatai alapján azonban Szakály Ferenc inkább János hívének gondolja, még az 1530-as években is. A nyéki várat a források következetesen castrumnak nevezik. A várat használata idején, utoljára 1523-ban említik egy peregyezség kapcsán. Az ezt követő okleveles adat 1557-ben azonban már elpusztult várként mutatja. Pusztulásának időpontját nem ismerjük.

Források: 

Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai - 2007

Miklós Zsuzsa: A Tolna megyei nyéki vár (Felsőnyék-Várhegy) - (A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XIV., Szekszárd, 1988) IV.06.31

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 46.897 (46.781616)
K 18° 16.986 (18.283100)

Információk: A vár csekély maradványa a Kossuth utcáról a patak irányába nyíló földútra térve, majd az egykori vasúti töltésen haladva, legvégül jelzetlen ösvényen, kb. 20 perces túrával érhető el.

Napjainkban a vár területe a központi plató kivételével, erősen bokros, bozótos, nehezen áttekinthető. A vár felkeresésre a lombmentes időszakot javasoljuk.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció