Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Beregszász - BerehovoUkrajnaKárpátaljaBereg történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Beregszász


A település alapítója Szent László király öccse Lampert herceg, aki a 11. század utolsó harmadában e terület ura volt. A helység lakói szászok voltak, emiatt Lampertszásznak (Lampertházának) nevezték. 1284-ben már “Beregzaza” formában is előfordul, mivel a beregi erdőispán székhelye volt. A jelenlegi templom Zsigmond király uralkodása idején épült egy korábbi, Árpad-kori templom helyén. Ezt tanúsítja egy, a templomfalba beépített, 1418-as évszámú “Jó pásztor” dombormű. A 16. század első negyedében a templomot Mária királyné adományából megújították. 1519-ben X. Leó pápa a beregszászi római katolikus plébániát főesperességi rangra emelte. 1657-ben, II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követően a megtorló lengyel csapatok a várossal együtt a templomot is felgyújtották. A tető nélkül meredező falakat II. Rákóczi György neje, Báthory Zsófia csakhamar befedettette. Azonban 1686. július 8-án a templom ismét a lángok martaléka lett, amikor a munkácsi vár kuruc őrsége az itt védekező labancokra gyújtotta az épületet. Ezt követően a falak másfél évszázadon keresztül fedetlenül álltak. 1743-ban a kápolnát, 1753-ban a tornyot javították ki, majd 1839-1846 között a templomot teljesen helyreállították. 

A hatalmas méretű csarnoktemplom közel négyzetes hajóját karcsú oszlopok sora osztja fő- és mellékhajókra. A főhajó szélessége a szentély szélességével azonos. A fő- és mellékhajókat bordás keresztboltozatok fedik. A nyolcszög három oldalával záródó, bordás hálóboltozatú szentély hossza 19,20 m, amely arra utal, hogy rendi templomként épült. A templom legfőbb ékessége a déli oldal pálca- és körteprofilokkal tagolt bélletes kapuzata. Mindez szemöldökgyámos ikerkapunak ad keretet, amelyen az 1522-es évszám látható. 

A templom 16. századi eredetű erődfalának romja – mint azt Myskovszki Viktor rajza is mutatja – a templom 1844-es helyreállítása előtt részben még állt. A régi képen a romos kőfal kulcslyuk alakú lőrései és kapunyílás figyelhető meg. Napjainkra az erődfalnak a felszínen nyoma sem maradt. Csővezeték fektetése alkalmával az 1980-as években többször is rátaláltak a kerítőfal alapjaira.


Forrás: Deschmann Alajos: Kárpátalja műemlékei. Bp. 1990. 103-108.

GPS: É 48° 12.346 (48.205765)
K 22° 38.846 (22.647425)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció