Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Köpcsény - KittseeAusztriaBurgenlandMoson történelmi vármegye - Óvár (Altes Schloss)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Köpcsény, Óvár

A mai ausztriai, burgenlandi Kittsee – magyarul Köpcsény – község egykor nagyon fontos közlekedési csomópontnál keletkezett. A Duna jobbpartját követő római eredetű főútvonalat éppen itt keresztezte a két nagy jelentőségű nyugati magyar határvárost, Sopront és Pozsonyt összekötő másik főút.

A kiváló történész, Fügedi Erik, a középkor kutatója már évtizedekkel ezelőtt felfigyelt arra, hogy Köpcsény régebbi várának 17. századi – megalapozottan hitelesnek minősíthető, Mathias Greischer által készített – látképén egy jellegzetes normann keep – lakótorony – látható. Fügedi feltételezése szerint a hasonló angliai tornyok mintájára építette volna IV. Béla király a visegrádi Alsóvárral („Salamon torony”) párhuzamosan a köpcsényi tornyot is, a tatárjárást követően.

Harald Prickler osztrák levéltáros­történész szerint a köpcsényi tornyot 1271­-ben állítólag II. Ottokár serege elfoglalta és lerombolta volna. Erre nézve azonban a korabeli magyar és külföldi forrásokban nem találtam semmilyen adatot. Valószínűleg Prickler összekeverte valamelyik másik, Ottokár által elfoglalt várral, talán éppen Mosonnal, amelyet tényleg leromboltatott.

Az első biztos forrásadatunk, amely a várral hozható kapcsolatba, 1344­-ből származik. Ekkor Jakab pozsonyi bíró töltötte be a köpcsényi királyi vár várnagyi tisztét. Utóbbi tény jelzi, hogy akkortájt már aligha tartozott a királyi család által rendszeresen látogatott helyek közé, hisz a szomszédos királyi város első emberére lett bízva.

1363­-ig királyi vár volt, ekkor I. Lajos a vöröskői Wolfurtoknak zálogosította el. 1368­ban bizonyos köpcsényi „Herr” Mihály kezelésében találjuk. 1390-­ben tartozékaival együtt Scharfenecki Frigyes és Hermann birtokába került, akiket ekkor Zsigmond király felhatalmazott, hogy az uradalmat bárkinek eladhassák vagy elzálogosíthassák anélkül, hogy azt az országtól elidegenítenék. 1416-­ban mégis újra Zsigmond király mondja magáénak, kívánságára adták át a vereskői Wolfurt család tagjainak záloga címén.

1418­-ban Wolfurt Ulrik özvegyének, végül 1422­-ben Kapler Péter volt pozsonyi ispánnak adták tovább. 1426­-ban utóbbi özvegyének zálogosították el. 1437­-ben és később ismét a Kaplereké. 1463-­ban Kapler Miklós áll perben miatta. 1469-­től a Szentgyörgyi Grófok birtokolták, kik 1543-­ban férfiágon kihalnak. A Szentgyörgyi­-Bazini grófok birtoklása idején statikai problémák keletkezhettek a tornyon, hisz 1527­-ben Ferdinánd fogadásakor „félig lerontott torony”­nak nevezik.

A Szentgyörgyi­-Bazini grófi család kihaltával az osztrák Wolfgang Pucheimé / Pucheim Farkasé lett (Szentgyörgyi Margit kezével). Ők építtethetik újjá az épületet a ma is álló formában – de még az eredeti négyszintesre –, a régi vastag toronyfalat külső falként tovább használva. Ezt a feleség Szentgyörgyi címere melletti 1555­-ös évszáma jelzi, melyet Könyöki még épebben láthatott, mint a későbbi szerzők, akik 1552­-es vagy 1553­-as évszámot véltek kiolvasni.

Vagyis az eredeti keep ekkor átalakul kisméretű, belső udvaros­külső palástfalas reneszánsz kastéllyá. Külső képében – ha módosításokkal is – sokat megőrzött az eredeti középkori részletekből. Ezt a külső megjelenést látjuk még Mathias Greischer 17. század végi metszetén is.

1576­-tól királyi adományként az akkor királyi főkancellár, egyben győri püspök Liszty János családjáé lett. Közülük legnevezetesebb birtokosa az 1662­-ben pénzhamisítás miatt Bécsben lefejezett költő, gróf Liszty László volt, a botrányos életéről, ördöngösségéről elhíresült „magyar Villon”.

Esterházy Pál 1676-­ban a Lisztyektől vásárolta meg a birtokot. A 17. század második felétől a régi vár már elveszítette a jelentőségét, a valamikor 1668 előtt felépült új kastély miatt. Az Esterházy birtokok várait, kastélyait bemutató metszetsorozat tanúsága szerint 1680 táján még épségben állt a négyszintes, reneszánsz stílusban felújított torony.

A törökök viszont 1683­-ban, bécsi hadjáratuk idején a régi várat úgy feldúlták, hogy az még Bél Mátyás országleírásának időszakában, az 1730­-as években is romos volt. Ez után bontották vissza, valamikor a 18. században, kétszintesre az épületet.

Az Esterházyaktól a Batthyány grófok vették meg 1870 után. Már az ő idejükben épült a vármaradvány északnyugati részéhez a magtár, mely Könyöki 1884­es felmérésén még nem szerepel. 1945­ben, a háború végén további súlyos károk érték. Az épület az ezredfordulóig kísértetkastély képét mutatta, a kétszintesre visszabontott, félig romos épületét körbenőtték a fák.

Szerencsére, még ha magántulajdonban van is az épület, a helyreállítás munkálatai az eltelt másfél évtizedben megkezdődtek.
Remélhetően egyszer, méltóan rendbehozott állapotban majd a nagyközönség számára is megtekinthető lesz.

Forrás: Dénes József - A köpcsényi „Tower” - Várak, kastélyok, templomok. 2005/1/1.

GPS: É 48° 5.588 (48.093136)
K 17° 4.035 (17.067249)

Információk: Szerencsére, még ha magántulajdonban van is az épület, a helyreállítás munkálatai az eltelt másfél évtizedben megkezdődtek.

Az épületet látogatni nem lehet, de az utca mellett, részben körbesétálható. Illetve a zsidó temető felöl az északi rész fala megközelíthető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció