Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Keresztúr, Hostie - HostieSzlovákiaFelvidékBars történelmi vármegye - Hrussó

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Térkép
  • Szállás

Hrussó vára

Keresztúr (Hostie) városától É-i irányban, egy hosszúkás hegygerinc fennsíkjának végén, egy 488 méter magasságú ponton épült fel a XIII. század második felében Hrussó vára. É-i és K-i oldalán szárazárok, D-ről meredeken lejtő hegyoldal, míg Ny-ról sziklák határolják. A középkori erősségnek három védőöve épült ki az évszázadok folyamán.

Az alsóvárat egykor négyszögletes kaputornyon át lehetett megközelíteni, ennek falaiból napjainkra nagyon kevés maradt meg. Utunk egy hosszú falszorosba vezet, ami félkörívben körbe öleli a magasabban álló épülettömböt. Az alsóvár falaiból jórészt csak az alapok maradtak meg. A középsővár falát három védőmű tagolta. Jobb kéz felől az első, egy négyszögletes torony, minek egyik oldalfalát teljesen ledöntötte a császári katonaság robbantása, de még látható a földszinti helyiségének a boltozata.

A második egy patkó alakú ágyúrondella, amit a XVII. században emeltek, érdekessége, hogy falát egy belül üres támpillér erősíti. A középsővár bejárata mellett emelkedik a harmadik épület, aminek toronyfalában ágyúlőréseket alakítottak ki az egykori építőmesterek. Eme két utóbbi védőművel az erősség ellenálló erejét akarták fokozni a korabeli, ágyúkkal vívott hadviseléssel szemben.

A középsővár szűk udvarán, ami falszorosként is szolgált, balkéz felé az elpusztult alapfalakon át egy ösvény vezet a felsővár kaputornyához. 1708-as császári robbantások nyomai a romos falakon jól látszanak az. Napjainkban a sziklába vésett lépcsősoron felkapaszkodva érhetjük el a felsővár igen kis méretű udvarát, amit kétemeletes palotaszárnyak fognak közre.

Az egykoron fényes napokat látott főnemesi épület belső oldalfalai szinte épségben állnak, míg a külső részeket lőporral elpusztították. Az egyik teremben ciszternát fedezhetünk fel. A palota épülete alatt épségben áll a boltozatos pince is. Hrussó vára még romjaiban is jellegzetes példája a XIII. századi belsőtornyos váraknak, amit az ágyúk alkalmazása után földesurai próbáltak korszerűsíteni, ágyúk számára alkalmas kilövőhelyekkel, ágyútoronnyal és bástyával megerődíteni. Ennek ellenére a történelem folyamán nem viselt fontosabb hadászati szerepet, mindvégig megmaradt a hadak útjától távoli, hegyek között megbújó magánvárnak.

Története:

Az eddig fellelt forrásanyagok szerint Hrussó korai magját a dunántúli Vértes hegységben birtokos Csák nembeli Máté tárnokmester fia, Péter nádorispán emeltette az 1274-es esztendő körül. A királyi adományként birtokolt mintegy 20 – 25 kilométer hosszú és néhány kilométer széles területen élő lakosság a továbbiakban ide szolgáltatta be a földesúri járandóságokat. Miután 1284-ben elhunyt Péter báró, vagyonát fia Máté, a későbbi „trencséni kiskirály” örökölte meg.

Az 1293 – 1321 közötti időszakban Csák Máté oligarcha fokozatosan kiterjesztette a hatalmát a felső-magyarországi területekre. Bár színleg Vencel cseh trónkövetelőt, majd magyar királyt támogatta, de a saját birtokain teljes önkényuralmat gyakorolt, maga fölött nem ismert el senkit. Nagy ellensége, Anjou Károly Róbert király több hadjáratot is vezetett ellene, amikor is elfoglalta Visegrád, Komárom, Sirok és Fülek erősségeit a Csák tartományból.

Miután Máté nagyúr 1321-ben meghalt, tartományát rövid idő alatt megszállták a királyi seregek, akik előtt meghódolt Hrussó helyőrsége is. Ezt az bizonyítja, hogy az uralkodó továbbra is meghagyta a várnagyi hivatalában a Veres (Rufus) Beke nevű férfiút, a Csákok egykori hívét.

Nagy Lajos király 1369-ben kedvelt udvari hívének, Oppelni László nádorispánnak akarta adományozni, de ennek beiktatásakor más személy ellentmondott és a tiltakozását jelentette be, így megmaradt királyi kézben.

Csak Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején került át magántulajdonba, mikor is a király eladta Jolsvai Leusták nádorispánnak a váruradalmat és minden hozzá tartozó jobbágyfalut. A főnemes 1396-ban a nikápolyi csatában a győztes törökök fogságába esett és mivel a családja nem bírta kiváltani, ott is halt meg.

Birtokait egyetlen fia, György örökölte meg, aki 1403-ban csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő hadához. Ezért a Zsigmond-párti nemesek megostromolták és elfoglalták a hrussói várat. Egy korabeli forrásból ismerjük, hogy a királyi fegyveresek egy fából emelt castellumból (kastélyból) indultak a szemben emelkedő vár támadására. A lázadás leverése utáni közkegyelemben Jolsvai György báró is visszakapta az elkobzott uradalmait, köztük Hrussót is. 1409-től azonban az uralkodó mégis elvette tőle és Saskőért cserében, Csetneki Zsigmond nemes úrnak adta át. 1417-től ismét királyi kezelésbe került, majd öt esztendő múlva a Bebek főnemesi família mondhatta a magáénak. Rövid ideig az ország középső részeit megszállva tartó cseh husziták álltak falain őrséget, de tőlük magához váltotta Tapolcsányi Kelemen nemes.

1475. július 24. éjjelén történt az a botrányos eset, hogy Szerdahelyi Mihály több társával együtt, titokban a hanyagul őrzött várba lopakodott, ahol Szelcsényi Pál birtokost megölték, míg feleségét és hat leányát meztelenre vetkőztetve kikergették a szabadba. Aranyukat, ezüstjüket, ruháikat és okleveleiket – mintegy 10 ezer forint értékben – elrabolták. Szerdahelyi rablócimboráival teljesen befészkelte magát az erősségbe, 'amit az országtól elidegeníteni törekedett'.

Csak Hunyadi Mátyás király beavatkozásával sikerült - részben fegyverrel, részben pénzzel - visszaszerezni tőlük Hrussót, amit rövidesen az uralkodó a kamarásának, Laki Kis Tamásnak adományozott. Tőle, mivel később hűtlenségbe esett, 1486 előtt elkobozták a váruradalmat.

A történelem további évszázadaiban a magáénak mondhatta még a Verebélyi család, Enyingi Török Bálint, majd Habsburg Ferdinánd király adományaként a Kistapolcsányi fivérek, György és Tamás szerezték meg. A viszonylag kicsiny erődítmény nem töltött be fontosabb katonai szerepet a felvidéki hadjáratok során, helyőrsége meghódolt a felvonuló ellenséges seregek előtt. Bár a földesurai igyekeztek korszerűsíteni a védőműveit, a hegyek között megbújó magánvár nem számított fontosabb hadászati pontnak, mindvégig megmaradt a jobbágyfalvakat összefogó uradalmi központnak.

Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, 1703 végén kardcsapás nélkül megszállták a kurucok, akik az 1708-as vesztes trencséni csata után feladták. A megérkező Habsburg fegyveresek aztán puskaporral több helyen felrobbantották a védőműveit, hogy a felkelők többé ne használhassák. A következő évszázadokban Hrussó várának egyre jobban pusztultak a falai és épületei.

A vár omladozó falainak védelmére az 1928-30-as években T. G. Masaryk kezdeményezésére kiterjedtebb állagmegóvás zajlott. Az ezt követő hetven évben a vár állapota sokat romlott. Azonban 2004 óta egy civil egyesület próbálja megmenteni a várat, amelynek áldozatos munkája jelentősen hozzájárult vár megőrzéséhez és stabilizálásához. A munkálatok napjainkban még erőteljesebben zajlanak, egyre jelentősebb részleteiben helyreállítva az erősséget.

GPS: É 48° 28.717 (48.478615)
K 18° 25.553 (18.425886)

Információk: Szlovákia Ny-i részén, Aranyosmarót (Zlaté Moravce) városától É-i irányban, az 511-es mellékúton kell utaznunk mintegy 8 kilométert, hogy elérjük az autóúttal párhuzamos magasabb dombot, mely hosszúkás fennsíkjának D-i végében található Hrussó (Hrušov) vára.

A várhoz az út menti buszmegállótól a piros turistajelzésen juthatunk fel. Az elmúlt években a bekötőút kezdeti részén parkolót alakítottak ki. Így választhatunk a rövidebb bár kaptatós turistaút és a kényelmesebb, bár hosszabb műút között.

Fontos azonban, hogy ezen a fennsík másik oldalához vezető keskeny műúton autóval ne menjünk tovább, ugyanis ez egy magánút és egy lakóépülethez vezet.

A középkori várban folyamatos helyreállítási munkálatok zajlanak, melynek hála, állapota egyre teljesebb és szebb. A vár és környezete minden évszakban kellemes családi kikapcsolódást és programot jelent.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció