Végles. vár
A Szalatna patak völgye fölé magasodó hegy É-i kiugró sarkára épült fel a XIV. század második felében a vadászatot oly kedvelő Nagy Lajos király utasítására Végles korai magja. Ezt a kutatások a K-i palotaszárnyban fedezik fel, aminek korát elárulják a napjainkig fennmaradt gótikus stílusú ajtó és ablaknyílások. A korai vadászkastély részleteit csak egy régészeti kutatással lehetne pontosan feltérképezni. Hasonlatos lehetett a dunántúli Gesztes királyi vadászkastélyával, amit szintén Nagy Lajos király emeltetett. Végles vára napjainkban látható formáját a XVI. században nyerte el, míg a végleges alakját a XIX. – XX. századi nagyszabású átépítésekkel kapta meg.
A védelmi képességeit jelentősen rontó D-i magasabb hegy felől mély árokkal elválasztott erősségbe egy 2002-ben helyreállított négyzetes alaprajzú kaputornyon keresztül vezet az út.
A bejáratot a középkorban felvonóhíd védelmezte, ennek megmaradt a láncnyílása is. A tágas külsővár udvarán helyezték el a gazdasági épületeket, istállókat és raktárakat. K-i irányban boltíves átjáró vezet a belsővár udvarára. Érdemes megfigyelni a középső ívet, mely a legrégibb, gótikus stílusú, míg a két másik már újabb-kori, téglából készült. Az U-alakú palotaszárnyak hatvan esztendeje még pompás berendezésű főnemesi vadászkastélyként szolgálták Habsburg Frigyes főherceget.
A vár a II. Világháborúban elszenvedett károk és tűzvész pusztítása után évtizedeken keresztűl egyre romosabb állapotba került.
A változás 2002-ben kezdődött első körben a kaputorony helyreállításával. Ezt követően 2003-2004-ben az északnyugati ágyúbástya rekonstrukciója történt meg. 2009-ben kezdtét vette az a nagyszabású helyreállítás, amely a vár teljes helyreállítását és hasznosítását tűzte ki célként.
Az épületbe négycsillagos szálloda és konferencia-központ került, amely 2015-ben megnyitotta kapuit. Az új terek mellett újjáépítették a palotaszárnyakat, a lovagtermet, a várkápolnát és a tornyokat, bástyákat is. A korábbi ágyúterasz helyére üvegcsarnok épült.
Az emeletes lakóépület külső oldalait hatalmas támpillérek támasztják. A régészeti kutatások szerint a K-i palotaszárny a legrégebbi, még Nagy Lajos idejéből, a XIV. század közepéről származik. Itt láthatjuk a lovagtermet, melynek helyreállítása impozánsan sikerült.
A védelmi jellegű épületek közül a palotaszárnyat körülvevő szabálytalan ötszögű várfalat minden sarkán egy-egy ágyúbástya tagolja.
Ezek közül az ÉK-i és a DK-i kerek rondellák, míg a többi sokszögű ágyúbástya. Érdekesség, mivel egyetlen eddig kiadott alaprajzon sem szerepel, a D-i várárok DK-i sarkában, különállóan felépített ágyúrondella, ahonnét a védők ellenőrzésük alatt tarthatták a várárok előtti lassan emelkedő hegyoldalt.
2016 őszi bejárás alkalmával csak a külső várudvar megtekintésére volt módunk, a belsővár udvar és a belső terek látogatására, rendezvény előkészületek miatt nem volt lehetőségünk. A vár belső része túravezetéssel látogatható, melynek időpontjairól a vár honlapja tájékoztat. Célszerű ennek megfelelően tervezni a programunkat.
Története:
Engel Pál történész adatai szerint Végles korai épülete azonos azzal az 1368 – 1381 között „Liget” néven említett vadászkastéllyal, amit Nagy Lajos király építtetett a zólyomi erdőrengetegben. Mivel már elkészült a zólyomi királyi palota, Végles vadászkastélya sokkal szerényebb kivitelű lehetett, de ellátták védelmi jellegű részekkel is, mivel egy 1380-as oklevél kifejezetten várként {„castrum”} szerepeltette.
A zólyomi királyi ispánság felügyelete alá tartozó vár, amit először 1390-ben nevezték „Véglesnek”, 1424-ben Cillei Borbála királyné javadalmai közé került. Habsburg Albert király szintén a feleségének, Erzsébetnek adományozta oda, aki rövidesen elzálogosította udvari hívének Ebersdorfi Reinprechtnek.
Az úrnő kiskorú gyermekének, a csecsemőként magyar királlyá koronázott V. Lászlónak segítségére az országba behívott Jan Giskra cseh huszitavezér két kapitányának Jodoknak és Henningnek zálogába került váruradalmat.
A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után kitört belháborús időszakban Végles a Ráskay família zálogát képezte. Mivel a főúr Szapolyai János királyt támogatta, 1530-ban Habsburg Ferdinánd király híve, Thurn báró a fegyvereseivel megszállta.
A következő évszázadokban is gyakran változtak birtokosai az egyre É-ra terjeszkedő török hódoltság elleni védekezésül kiépített végvárrendszerben fontos helyet elfoglaló véglesi várnak.
Tőle D-re, Divény várát 1575-ben véres ostrommal foglalta el a török, azóta egyre kerülgették a portyázó lovasok. Véglest adományként 1558 – 1568 között az egri hős várkapitány, Dobó István is birtokolta, az ő várkapitánya Zeleméri László két bástyát is építtetett a védelemi képességek fokozására. Ennek ellenére sohasem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek, mivel a D-felől emelkedő hegyről könnyen támadhatták.
A török hódítók nem tudták elfoglalni, míg a Habsburg császári ház önkényuralma ellen felkelt Bocskai István hajdúcsapatai 1605 végén néhány napi ostrommal bevették. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege 1619 – 1626 között többször is megszállva tartotta a kardcsapás nélkül kaput nyitott erődítményt.
1636-tól a Csáky grófok földesúri hatalma alá tartozott a váruradalom egészen 1690-ig. Közben Thököly Imre, a törökkel szövetséges „kuruc király” lovasai kétszer is elfoglalták. 1690-ben az Esterházy főnemesi család zólyomi ága vásárolta meg. Mivel ők a Habsburg császári ház rendíthetetlen hívének számítottak, váraik – köztük Végles is – elkerülték az 1701-es felrobbantási parancsot.
Utolsó katonai jellegű szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején játszotta, mikor öt esztendeig álltak őrséget benne a felkelők. 1711 után is épségben maradt, de a barokk stílusú átépítés után a lakóépületeit erősen átformálták.
1870-től Nemeskéri Kiss Miklós volt honvédezredes, majd utolsó tulajdonosa Habsburg Frigyes főherceg utasítására végeztek jelentősebb átalakításokat rajta.
A fényesen berendezett és ismét vadászkastélyként használt épületet 1944 végén érte a pusztulás, amikor a falai között német csapatok védekeztek. A véres csatában kigyulladt és teljesen kiégett a főnemesi lak.
GPS: | É 48° 33.340 (48.555664) |
K 19° 18.008 (19.300138) |
Információk: A Zólyomtól keletre fekvő Végles (Víglaš) községet az autóval érkezők az 50-es főútvonalon vagy vasúttal kereshetik fel. A településtől D-re, a Szalatna folyó feletti hegy É-i peremén emelkednek a XIX. század végén várkastéllyá átalakított, a II. világháborúban tűzvész által elpusztult, majd 2014-ben impozánsan felújított és jelenleg szállodaként működő vár falai.
A vár külső udvara szabadon bejárható. A vár belső része túravezetéssel látogatható, melynek időpontjairól a vár honlapja tájékoztat. Célszerű ennek megfelelően tervezni a programunkat. Honlap: The Grand Vígľaš
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.