Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pozsonyborostyánkő - BorinkaSzlovákiaFelvidékPozsony történelmi vármegye - Borostyánkő (Hrad Pajštún)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Pozsonyborostyánkő - Borostyánkő

Pozsonyborostyánkőtől északra 1,4 km távolságban levő várhegyen találhatóak Borostyánkő várának romjai. Az 1314-ben már említett várat I. Nagy Lajos király 1349-ben szerezte meg. Ezután több tulajdonosváltás történt. 1388-ban Jolsvai Leusták, 1390-ben Szentgyörgyi Péter, 1437-ben unokája, László birtokolta.

Az idősebb Szentgyörgyi ág kihalása után Albert király Schlick Gáspárnak juttatta, majd a Baziniaké lett. A család birtokosztályakor Bazini
Péter özvegye, Marcali Hedvig és fiai kapták meg 1466-ban. Az ifj. Szentgyörgyi grófok birtokolták egészen 1543-ig, 1544 és 1550 között Serédy Gáspár kapta zálogba, majd ezután ugyancsak zálogként a neuburgi Salm családé lett. Salm Eck halála (1574) után testvére, Julius kezén volt a vár.

1592-ben Pálffy Miklós vette zálogba, de mivel a kiváltási összeg egy részét húga, Pálffy Katalin és annak férje, Illésházy István fizette ki, 1599-ig övék volt az erősség. Ezt követően került végleg a Pálffyak kezébe, ők birtokolták egészen a vár pusztulásáig. Borostyánkő 1619-ben Pálffy (IV.) Pálnak jutott osztályrészül, aki jelentős mértékű átépítéseket végeztetett.

1759-ben villámcsapás következtében tűzvész tört ki, a vár tetőszerkezete nagyrészt leégett. A várat ezután még részlegesen helyreállították, a teljes újjáépítés azonban elmaradt. A napóleoni háborúk során a francia csapatok felrobbantották Borostyánkőt, amelynek akkoriban már semmilyen katonai jelentősége nem volt.

A vár legkorábbi része az északi és délkeleti oldalán meredek sziklafalakkal határolt, kb. 75x70 méteres fennsíkon épült fel. Ez a korai vár a 16–17. századi átépítések során nagyrészt eltűnt. A várkapu az északnyugati részen volt és maradt, még a teljes átépítés után is. A 16. századi átépítés során közepén megújították az északnyugati kaput, mellé egy kör alaprajzú tornyot emeltek, valamint ekkor készült a négyszögletű torony is. A várudvar közepén ciszternát mélyítettek a sziklába.

A második átépítés valószínűleg Pálffy Miklós idejében kezdődött a nyugati és az északkeleti, valamint a délnyugati paloták építésével. Ez utóbbi jellegzetes faragott kőkonzoljai láthatók a belső vár délnyugati külső oldalán. A vár védelmi létesítményei is megújultak, illetve kiegészültek Pálffy Pál itteni uralma során. Olasz építészek is közreműködtek a korszerűsítésben.

1644-ben a könnyebben támadható nyugati oldalon egy új, törtvonalú külső várat építettek. Ennek bejárata a belső vár nyugati palotájának a déli végénél készült el. A külső várat sokszögletű, a kornak megfelelő tüzérségi védművekkel látták el, és a nyugati külső fal elé egy kiugró tornyot is építettek. Az északi, kör alakú tornyot lőréses rondellává építették át.

Forrás:

Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. II. kötet. Bp. 2018. 978–979. old.

GPS: É 48° 16.536 (48.275608)
K 17° 4.994 (17.083231)

Információk: A vár jelzett turistaúton megközelíthető több irányból is. Stomfa felől a sárga, Pozsonyborostyánkőből a piros jelzést követve.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció