Szitnya vára (Őskori sáncvár, Árpád-kori és késő középkori vár)
Selmecbánya (Banská Štiavnica) városától déli irányban, a hegyek lábánál bújik meg Illés (Ilija) község, amely felett emelkedik a Selmeci-hegység legmagasabb (1009 méter) pontjának számító Szitnya hegy vulkanikus tömbje. A várhegy északnyugatról - délkeleti irányban ereszkedő, elnyúló platója az ősidőktől kezdődően lakott hely volt. A hegy természetes menedéket nyújtott a gigászi sziklákkal övezett peremeivel, illetve az ebben a magasságban szokatlan, különleges klímájával.
Az őskori népek jelentős méretekkel bíró sáncokkal erősítették a természet adta védelmet. A 70-es évek végén végzett ásatások mutattak rá, hogy az ebből az időszakból származó leletek zöme a késő bronzkorból származik. Az is igazolást nyert, hogy az erődítés később a Morva Fejedelemség korában is használatban volt. A középkori jelenlét kezdetét a 13-14. századi cserepek jelzik, melyek lelőhelyei a ma ismert középkori vár környezetén túl, az őskori telep térségeire is kiterjedtek.
Szitnya korai várának az építtetője nem ismert. Egykori birtokosa az erősséget, a várhegy platójának keleti, alacsonyabb fekvésű sziklás kiszögelésén emeltette, vélhetően a tatárjárást követő várépítési hullámban. A középkori vár területén 1970-ben végzett régészeti kutatás, feltárta ennek a korai várnak a sziklába vésett csekély maradványait. Szintén erre az időszakra tehető, az addigra már a hadászati szempontból alkalmatlan őskori sánc keleti és déli nyomvonalának kőfallal történő erősítése is. Mivel a korai várat a 13-15. századi források nem említik, vélhetően nem sokáig állhatott.
A napjainkra feltárt és részben konzervált falmaradványokkal álló erősség építése vélhetően a 15. század végére tehető, amely az írásos forrásokban a 16. században bukkan fel "arx Szitnya" és a német "Etzelspurg" formában. A vár története ezután már jól követhető. 1542 előtt, közelebbről ismeretlen időpontban a Lévai Cseh bárói família birtokába került.
1542 októberében a török által védelmezett Pest városának ostromakor esett el Lévai Cseh Gábor báró, kinek egyetlen fia maradt örökösül, János. Az özvegy Thurzó Anna, rövidesen férjhez ment Balassa Menyhért főnemeshez, akit Ferdinánd király ekkoriban nevezett ki barsi főispánnak. Menyhért báró így hozományként megszerezte a lévai, a szitnyai és a csábrági váruradalmakat.
Balassa Menyhért barsi főispán, korszakának jellegzetes nagyuraként, igyekezett kihasználni a zűrzavaros állapotokat a meggazdagodására, ezért rendszeresen dúlta-fosztogatta a környékbeli kisebb birtokosok jószágait. A sok panaszos kérésére végül Habsburg Ferdinánd király elhatározta a rablólovag elfogatását.
1549 nyarán Nikolaus Salm országos főkapitány, királyi parancsra ostrom alá vette és elfoglalta Balassa nagyúr lévai, szitnyai és csábrági várait. A rablólovag egyik erődítményét sem védelmezte személyesen, hanem erdélyi birtokára menekült el. A Selmecbánya városa feletti, meredek sziklát koronázó Szitnya várát Menyhért báró, Makri Lukács várkapitányra bízta. Eleinte a várbeliek ellenálltak, véresen visszaverve a támadó zsoldosokat. Azonban néhány nap múltán a fellázadt védők rákényszerítették Makri várkapitányt, a vár szabad elvonulás feltétele melletti feladására. A rablólovag várát végül nem rombolták le, mivel az akkora már jelentős török veszélyeztetettség miatt, a vár fontos stratégiai szempontot jelentett a környék védelmében.
Szitnya vára így a gazdag bányavárosokat védelmező végvári rendszer tagja lett. Ennek ellenére a magas hegycsúcson álló várat nem építették ki a korszerű haditechnikának megfelelően. Ebben az időszakban Pálffy Péter birtokolta egészen 1568-ban bekövetkezett haláláig.
1569 körül Pálffy, Katalin nevű leányának házassága révén, Krusith János szerzi meg Szitnya várát. Krusith halálát követően, az özvegy feleségül ment Illésházy Istvánhoz, mely házassággal a vár Illésházy birtokába került. Az 1602-ben készített várlajstromban, részletes ismertetik az erődítmény egyes részeit.
Illésházy halálát követően (1609) a várat kaszaházi Joó János királyi személynök és felesége, Balassa Borbála szerezte meg. 1625-ben Balassa Borbála harmadik férje, a feltétlen Habsburg hűségéről ismert Koháry Péter lett a vár ura, amely ezt követően egészen a pusztulásáig a Koháry családé maradt.
A Thököly-féle felkelés idején 1682-ben a kurucok elfoglalták a várat. A Rákóczi-szabadságharc során, 1703 őszén szintén a kurucok kezére került. Vegyes vélekedések vannak arról, hogy 1710-ben a várat feladó kurucok, vagy a Habsburg zsoldosok robbantották-e fel az erősség falait. Egy 1732-ből származó ábrázoláson javarészt lerombolt, tető nélküli romok láthatók.
A szabadságharc bukását követően, az addigra romokban álló vár többé már nem épült fel. Egy 1732-ből származó ábrázoláson javarészt lerombolt, tető nélküli épület látható. A háborús idők elmúltával 1727-ben a Szitnyán épült meg Magyarország első kilátótornya. A Szitnya és a Selmeci hegység ettől kezdődően, a magyarországi természetjárás egyik bölcsőjévé vált.
A vár leírása:
A Szitnya platójának keleti végében, a keskeny hegynyeregben egykoron nagyobb területet oltalmaztak kő és palánkfallal. A várbeli élethez és főképp a védelemhez nélkülözhetetlen vízgyűjtő ciszternát, a sziklatömb előtti udvari részben vésték a sziklába. A vár központi felső része, észak-déli irányban húzódott a kiemelkedő sziklaplatón. Napjainkban a tulajdonképpeni kővárba, a nyugati oldalt védelmező kapuvédő torony konzervált alapfalain keresztül lehet bejutni.
A vár építői felhasználva a grandiózus sziklákat, annak közeit elfalazva alakították ki a szabálytalan, nyújtott téglalap alakú vár falait. Az északi oldal sziklaplatóját foglalta el a felsővár, melynek védművei napjainkra szinte nyomtalanul eltűntek. Ez köszönhető az egykori robbantásoknak és az időjárás könyörtelen vasfogának. A sziklaplató alacsonyabban fekvő déli részén, kisebb helyiségek falmaradványai láthatóak. Itt állhattak egykor a lakó és gazdasági épületek. Sajnos mostanra igen kevés marad meg Szitnya várából.
Az újabb kutatások azt feltételezik, hogy az udvari rész melletti nyugati sziklás kiemelkedésen, szintén épületek állhattak. Sőt tovább haladva nyugati irányba, nagyobb palánkkal védett terület lehetett még a vár külső része, északon és a déli részen az őskori sáncot, illetve az arra húzott rakott kőfalat is kihasználva.
A lidar felmérésnek köszönhetően, jól áttekinthető képet kapunk az őskori sáncvár elrendezésére és a kialakított sáncok nyomvonalaira is. Az őskori erődítés központi része a plató legmagasabb, nyugati részén állt. A perem szélét alkotó hatalmas sziklák, az északi, nyugati és déli oldalon, sáncok nélkül is jelentős védelmet nyújtott. Sáncokkal védeni a támadható keleti irányt és az alacsonyabban felvő peremrészeket kellett.
A várhegyre jelenleg és vélhetően a középkorban is használt felvezető út, az észak-keleti részen halad át az őskori sáncon. Feltehetően itt lehetett az őskori erődítés második, talán fő kapuja. Erre utalhat, hogy itt a sánc vonala egymás mellé csúszik és nem középvonalban találkozik. Emellett a friss lidar kép azt is mutatja, hogy az északi oldalon, további sánccal védett, háromszög alakú terület rajzolódik ki, melynek nyugati ága, az északi belső sánc végét is jelentő sziklaformációban végződik. Ezt a külső sánccal védett területet is a felvezető út metszi északról egy éles kanyart követően. Valószínüleg itt lehet feltételezni az első kapu helyét. Megjegyzendő, hogy innen alig 50 méternyi távolságra van egy bővizű forrás és az Illés falu felőli érkező földút is.
Fontos tisztázandó kérdés lenne, hogy az őskori sáncvár mekkora területére terjeszkedett vajon ki a középkori erősség. Ami az északi sáncon végzett régészeti kutatás átvágásainál látható, hogy ezeken a részeken a sáncra emelt kőfal, az omladéktól való megtisztítást követően, jól érzékelhető falsíkokkal rendelkezik.
A középkori vár területén végzett feltárások és állagmegóvó munkálatok, kisebb ütemekben napjainkban is zajlanak. Remélhetően a jövőben sikerül majd pontosabb képet kapnunk, mind az őskori, mind a késő középkori vár kiépítettségére, formai elrendezésére.
(Keserű László - 2023)
Felhasznált források:
Szatmári Tamás: Szitnya – Sitno várának története, 2008 - www.varak.hu
Miroslav Plaček – Martin Bóna: Encyklopédia Slovenských Hradov 2007
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku, 2002
Hilda Fialová-Andrej Fiala: Hrady na Slovensku - 1966
Csorba – Marosi – Firon: Vártúrák kalauza III. 1983
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások, 1980
Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája, 2006
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra, 1979
Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepbejárási feljegyzések, 2023
GPS: | É 48° 24.093 (48.401550) |
K 18° 53.214 (18.886904) |
Információk: Selmecbánya (Banská Štiavnica) városától déli irányban, a hegyek lábánál bújik meg Illés (Ilija) község. E felett emelkedik a Selmeci-hegység legmagasabb (1009 méter) pontjának számító Szitnya hegy vulkanikus tömbje. Mivel kedvelt kirándulóhely, ezért a várhegyre több irányból számos turistaút is felvezet.
Javasolt megközelítése: a Szentantal irányába haladó útról kell letérni, a Szitnya hegyre felvezető keskeny aszfaltos útra. Ezen az úton a sorompóval és behajtani tilos táblával ellátott pontig lehet autóval eljutni. A kisméretű parokólótól gyalog tovább haladva, kb. 45 perc alatt jutunk fel az őskori sánchoz, majd ezen áthaladva és balra letérne érjük el a keleti sziklán álló középkori vár romjait.
Ennek megtekintése után, az útra visszatérve és azon tovább haladva, kb. 20 perces kaptató után érjük el a Szitnya csúcsán kialakított adótornyot, kilátót és a turistaházat.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.