Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Appony - OponiceSzlovákiaFelvidékNyitra történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Leírása:

Appony várának romjai a Nyitra folyó völgyére néző Tribecs hegység egyik, 333 méter magas nyúlványán omladoznak. A településtől DK-i irányban, mintegy 30 perc alatt érhetjük el a fákkal-bokrokkal benőtt, kicsiny területű várromot. A magasabb hegyvonulattól egy napjainkra jórészt betemetődött szárazárok választja el a XVII. századig lakott várat. Itt kezdődött egy nagyobb területű, valószínűleg csak palánkkal kerített gazdasági udvar, ahol a raktárak és istállók állhattak egykoron. Mindebből napjainkra nem maradt fenn semmilyen látható nyom, a területet sűrű bozót fedi be. Tovább haladva, magas kőfal fogad minket, ami több helyen is az alapokig leomlott. Jobb kéz felől egy kör keresztmetszetű oszlop áll magányosan. Mivel körülötte minden leomlott az eltelt évszázadok alatt, nem tudni, hogy pontosan mi célt szolgált, nagy valószínűséggel valamelyik leomlott épület boltozatát tarthatta. Utunk csigavonalban vezet a magasabb szintek felé. Balról egy ajtó hívogat, ahol letekintve több méteres mélység tátong. Az egykori épületek tartógerendái rég leszakadtak, csak a vastag kőfalak állják még az idő ostromát. A Ny-i oldalt, mivel ezt egy támadható, sík terület övezi, az 1542-es esztendőben ágyúrondellával erősítették meg. A magas – de viszonylag vékony falú – védőmű egy részen az alapokig leomlott, máshol teljes magasságig áll. Lassan elérkezünk Appony várának legrégebbi épületéhez, a szabálytalan ellipszis alakú toronyhoz. Tetejének lepusztult csonkjáról körbetekinthetünk a vár maradványain. Az É-i oldalt áll a legkésőbb emelt – és ezért még jórészt álló – reneszánsz stílusú kétemeletes palotaszárny. Több helyen még a falakba épített, erősítő fagerendákat is észrevehetjük. Mivel a födémek rég elpusztultak, a vékony kőfal, ablaknyílásokkal meggyengítve – pusztulásra van ítélve. Appony szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vára, bár a XVI. században bástyával erősítették meg, mindig is megmaradt magánföldesúri erősségnek, amit a kényelmi szempontok miatt elhagytak a tulajdonosai. Lassan újra birtokba vette a természet, fákkal-bokrokkal benőtt maradványait csak a régmúltra kíváncsi turisták keresik fel.

Története:

Valamikor az 1300-as esztendő előtt, a királyi adományként kapott földbirtok, védelemre alkalmas pontján építette fel a Csák nemzetség Appony várának korai magját, a kis alapterületű belsővárat, annak legmagasabb pontján egy úgynevezett éllel ellátott henger alakú toronnyal. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1300-ból származik, mikor Csák nembeli Csák báró birtokát képezte. A földesúr halála után a Felvidék korlátlan hatalmú oligarchája, Trencséni Csák Máté nagyúr örökölte meg, aki egészen az 1321-ben bekövetkezett haláláig szilárdan a hatalmában tartotta. Miután Anjou Károly Róbert király serege előtt behódolt a várnagya, az egész váruradalom a királyi Kamara kezelésébe került át. 1389-ben az örökös pénzzavarral küszködő Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította Serkei Dezső bárónak. Három esztendő múlva már, Cseklészért cserében, örökbirtokul Cseklészi Miklós nemes úr három fiúsított leányának {Angelika, Margit, Anna} és férjeiknek {Turóci Benedek, Zselizi Vesszős Tamás, Őri Péter} adományozta oda az uralkodó. A férjek közül Őri Péter lett az Apponyi nemesi família őse, akik az erődítményt az egész fennállása alatt lakták. 1430-ban a Morvaországból rabló hadjáratra indult cseh husziták elfoglalták, és rövid ideig megszállva tartották. Mivel a XVI. században idáig nem ért el a török hódoltság, Appony mindvégig megmaradt katonai szempontból jelentéktelen magánvárnak. Bár 1542-ben létesítettek egy ágyúrondellát, de jelentősebb ostromló sereg ellenében védhetetlenné vált. Miután 1612-ben a földesúri família két reneszánsz kastélyt is létesített a völgybeli jobbágyfaluban, a lakásnak már kényelmetlenné váló középkori erődítményt csak háborús veszély esetére tartották meg végső menedékül. Korabeli forrás szerint 1645-ben leégett az egész vár, ezután végleg elhagyták a lakói. Az azóta eltelt évszázadok alatt erősen romlásnak indult Appony vára, falai és épületei részben leomlottak. Egy 2001-es terepbejárás szerint területét visszahódította az erdő, még eddig nem történt meg a régészeti feltárása.

GPS: É 48° 24.673 (48.411221)
K 18° 13.360 (18.222668)

Megközelítése: Szlovákia Ny-i vidékén, Nyitra {Nitra} városától É-i irányban a 64-es főúton haladva érhetjük el Nyitraludány {Ludanice} települését, honnét K-felé vezet a mellékút Appony {Oponice} községbe. Innen DK-i irányban, mintegy 30 percnyi gyaloglás után érhetjük el a fákkal, sűrű bozóttal benőtt Appony középkori várának maradványait. Érdemesebb a történelmi műemléket kora tavasszal vagy késő ősszel felkeresni, mivel olyankor nem takarják el a falakat és épületeket a fák lombkoronái.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció