Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Újradna - ŞanţRomániaErdély és PartiumBeszterce-Naszód történelmi vármegye - határvédő sáncok

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Az első katonai felmérés (1763–1787) több helyen, így Újradna közelében is jelöli a 18. században kiépített határállomások épületeit és a közelükben levő határvédelmi sáncok rendszerét. Ezek a sáncok legtöbbször a Kárpátokon átvezető, gyakran használt útvonalakat vagy ösvényeket őrizték. Sok közülük nem volt több mint körülárkolt őrhely, megfigyelőpont. Kialakításuk és fenntartásuk az Erdélyben a 18. század során megszervezett új, osztrák vezetésű közigazgatási rendszer irányítása mellett történt és legtöbbjüket valószínűleg 1762 után, az erdélyi katonai határőrvidék megszervezését követően építették. Ezeknek a sáncoknak, építményeknek a nyomait igen nehezen lehet megtalálni a terepen. Ennek oka az első katonai felmérés pontatlansága, a sáncok sokszor teljes pusztulása, és az a tény, hogy sok esetben a csekély felszíni maradványokat nehéz elkülöníteni a későbbi használat (pl. a 20. századi lövészárkok) nyomaitól. Ráadásul a 18. századi sáncok a későbbi, gondosabban megrajzolt katonai felméréseken a legritkább esetben láthatóak.

Újradna közelében az első katonai felmérés 3 sáncot, őrhelyet ábrázol. Ezek közül kettő a mai község közepétől északra illetve délre van jelölve. Feladatuk a Radnai-hágóhoz vezető útvonal és a 18. században a mai falu helyén levő határátkelőhely („Kontumác”) védelme lehetett. Az azóta beépült és mezőgazdasági művelés alá vont területeken nem sikerült megtalálnunk ezeknek a sáncoknak a nyomait.

A térképen ábrázolt harmadik objektum, az ún. „Wopser sánc” a mai településtől nyugatra, kb. 3,5 km távolságra található. A Wopser sáncot egy ma már alig használt útvonalnak az őrzésére, az ott zajló forgalom felügyeletére építhették a 18. század utolsó harmadában. Ez a földút hajdan Újradna északi részénél tért le a Radnai-hágóhoz vezető főútról, majd felkapaszkodva a hegygerincre, nyugati irányban keresztül vezetett a Kárpátokon.

A helyszínen ma egy 10 x 10 méteres kis plató figyelhető meg, amelynek középső része erősen bolygatott. Itt állhatott az őrség szállásául szolgáló barakképület. Ezt kívülről a nyugati, az északi és a keleti oldalon 5-6 méter széles és 1,5-2 méter mély árok keríti. A nyugati oldalon még egy átvágással is leválasztották az őrhelyet a hegygerinctől. Ezen az oldalon a sánc külső felén szárazon rakott kősorokat figyeltünk meg. A keleti oldalon a körítő árkot megnyitották a hegyoldal felé. A területen építmény nyomait nem látni a felszínen. A Wopser sánc pusztulásáról sincsenek adatok, azonban a második katonai felmérés (1806–1869) szelvénye már nem jelöli. Ebből arra következtethetünk, hogy ebben az időben már fölhagytak használatával.


Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 479-481.

GPS: É 47° 26.291 (47.438190)
K 24° 56.746 (24.945763)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció