Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Iharos, Magyarország, Somogy vármegye, Somogy történelmi vármegye - templom
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Árpád-kori eredetű, a török időkben erodített templom
Vármegye: Somogy
Ország: Magyarország
Régió: Somogy megye
Helységnév 1: Iharos
Iharosról és az iharosi templomról (Egyházi iratok alapján)
Elhelyezkedése: az iharosi temetőÉ-K- i részében. A felszínen maradványok nem láthatóak. Légi felvétel alapján több falszakasz is beazonosítható.
Papja Mihály, aki 1334-ben három garast fizet pápai tized fejében. Plébánosa 1542 dec. 7. táján Ambros. Iharos plébánosát említik 1544-ben is.
Középkori temploma, toronnyal, sekrestyével a 'legszebben kiépített' - keletelt. A falun kívül, attól ¼ órányira, a régi település helyén, kis dombon állt. Temetőövezte. Vele kapcsolatban 1557-ben Zala Jakab kanizsai tiszttartó ajánlja Csányi Ákosnak, Nádasdy Tamás foemberének: 'Jó volna az iharosi szentegyházat megerősítenünk, az (pogány)szentpéteri kolosthromnál jobb volna, mind istrázas (strázsás) helynek, mind a szegénységnek oltalmára és a kóborló lathor hajduk ellen.'
A török világban hihetőleg az evangélikusok használatába jutott, akiknek prédikátora 1631-ben a Turóc megyei Simonides Tamás. 1690-ben az iharosi templom elhagyatott , de 1tornya a legszebben díszített a szentek képeivel, akiknek a neve mára már nem ismeretes' még 1721-ben is , sot kőfalai, és ezeken belül bérajzolt Szenteknek képei még 1746. február 8-án is láthatók.
A templom helyreállításáról 1766. jan. 28-án Borsfay Antal iharosberényi plébános ezeket írja: ' már az elmúlt év értesítéséből, és az excellenciás elöljáró úr (t.i. Keller vagy Koller Ignác) kegyesen adott engedélyéből, miként Iharos újjáépítésérol saját költségemen gondoskodtam, szintúgy annak az Isten-házának újjáépítésére, amely az iharosi mezőben négyszögletű formára (épült), ahogy a keleti oldalán szilárdan álló romok (régi kövek) mutatják, tehát ugyanannak a fölépítésére (föltámasztására) minden gondomat és igyekezetemet úgy ráirányítottam, hogy anyagiak dolgában a (petitio = ) a szükségeseket már összehordattam.
Mivel pedig mészről való gondoskodás szerfölött nehéz lett volna az igen nagy távolság miatt (kéri a püspököt) hogy amennyiben O excellenciája ott, Sümegen valamennyi meszet küldene, amint lehet, előbb kegyesen kiégetni engedélyezné. A kőművesmester ugyanis 300 mérőnél többet kér, hogy a tavaszi idő beköszöntével, miután az anyagot mind összehordták, a templom építésébe azonnal belefoghasson. Téglákra pedig, hogy az (épület) eredeti állapotába teljesen visszakerüljön, több mint százezerre van szükség. Ezekről Illusztrisszimusz Inkey Gáspár generális úr gondoskodik az elegendő faanyaggal együtt bőségesen. Munkásokat az elkészítéshez azonban nem ajánl fel, azt ő mind az én gondomra hagyja, hogy a gondot én vállaljam.
A kőműves az áccsal 500 forintot kér (igényel) mégpedig a torony fölépítése nélkül. Csak a sekrestye fölötte az oratóriummal, fölfalazott oszlopokra előrenyúló kórussal. A torony alatt délről Krisztus koporsója (szentsír) északról pedig kápolna, azaz loretói oltár. Négyszögletu maradna a szentély, amely keletre kell, hogy forduljon (nézzen)'.
A templom restaurálását megkezdte Inkey Gáspár 1766-ban, folytatta és befejezte fia, Károly, felhasználván a költségekre P. Kozma Imre prefektus és Borsfay Ferenc iharosi plébánosnak erre a célra rendelt 300 ill. 400 forint hagyatékát.
1773-ban a templom fedele elégett.
1778-ban szalmával, 1815-ben fazsindellyel fedett.
1805-ben építménye vakolatlan, dezolált, repedt falú, tornya összedőléssel fenyeget.
1822-ben a szakemberek a templomot nagyon veszélyesnek mondják és egyházi ténykedés végzésére alkalmatlannak nyilvánították. Rövidesen rá, lebontották és anyagát beépítették a mai templomba.
A templom erődítésérol a török időkben
2000- ben Perjési Sándor iharosi erdész az alábbi adatokat közölte a régi templommal kapcsolatban, elmondása szerint a török időkben egy 50-100 fős vallon zsoldos csapat védte Iharost. Ide kapcsolódhat az a levél, amelyet Zele Jakab írt a falu akkori földesurának, tiszttartójához Csányi Ákoshoz, melyre már az egyházi iratokban is utalás történt. Várról nem tudunk, hogy állt volna valaha Iharosban, így a fent említett vallon zsoldos helyőrség a falu egyetlen kőépületében a templomban illetve annak környezetében állomásozhatott. Tudjuk azt is, hogy Kanizsa várának török kézre kerülése (1601) előtti időben egy évig Iharos, Kanizsa várának tartozéka volt. Perjési Sándor a fenti adatokhoz a szigetvári Vármúzeumban jutott hozzá, ahol a korabeli, végvári védrendszert felvázoló térképeken látta azt.
Tolnai Gergely a fent említett Zele Jakab levél és más korabeli írások alapján a következőket állapítja meg az alábbi templomok erődítéséről: ' A kutatások során újonnan ismerté vált 13 (Balatonszabadival együtt 14) erodített templom közül hatot (Balatonszabadi, Balatonszárszó, Csengele, Hódmezovásárhely, Ikervár, Makó) a lakosság erődített meg, míg ötöt (Iharos, Marcaltő, Nagykőrös, Somogysámson és Zalaegerszeg) a katonaság... Sikerült hat korai, 16. századi forrást is találni templomerődítésre: Zalaegerszeg, 1541, Tata, 1543 elott, Somogysámson, 1548 (vagy nem sokkal korábban), Iharos, 1557 elott, Tokaj, 1565 elott, Vécs, 1594.'
Az erődítés minden bizonnyal elkészült, valószínuleg a katonák is azért állomásoztak Iharosban, másrészt adatok vannak arról is, hogy a szomszédos Somogycsicsó község is elpusztult az 1550-es években, amelynek lakói Iharosba települtek át, feltételezhetően a falu jobb védelmi rendszere miatt. Később Kanizsa eleste után Iharos is elnéptelenedett, a falubeliek emlékei alapján, ekkor a törökök felgyújtották a templomot.
Az erődítés tényét sokáig alátámasztotta a temető keleti határának domborzati sajátossága is, ahol a fal feltételezett nyomai láthatók voltak a mai temető kerítés mellett, itt rengeteg téglatörmelék és tégla darab került elő, (valószínűleg a mélyebb rétegekben a fal is megtalálható) valamint a domborzati viszony is ezt tükrözte, egész pontosan 2001-ig, amikor az önkormányzat talajgyalulást végeztetett a terület felett. A temetőben a légi felvételeken is látható L alakú tuja sorpár alatt is falat feltételeznek, mivel a fasorok között jellegzetesen domború a föld.
Legújabb kutatások
A templom falai nem láthatók szabad szemmel, ha valaki kisétál a temetőbe, ezért szükséges volt légi fotók készítése a helyről. 2004. július 22-én a délelotti órákban, egy távirányítású modell helikopterre szerelt digitális fényképezőgép segítségével légi felvételek készültek a templom vélt helyéről. A fotók elkészítése Horváth Tibor fényképész és Almási István pilóta jóvoltából valósulhatott meg. Nos, ezeken a képeken már láthatóvá váltak épületek falainak nyomai a magasból. Néhány képen kirajzolódni látszik az egykori templom fala is egy lehetséges félköríves szentéllyel. A fényképek kiértékelésére 2009-ben került sor, amikor megnézte azokat dr. Költő László úr és M. Aradi Csilla középkor kutató régész, aki az erődített templomok és kolostorok területén specialista, egybehangzó véleményük az volt, amit mi is megállapítottunk, hogy a templom falai viszonylag felismerhetők és mellette más épületek nyomai rajzolódnak ki.
2009. november 16-20. között a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága részéről Molnár István régész végzett ásatásokat a templom feltételezett helyén, ahol sikerült több helyen megtalálni a középkori keletelt falakat, illetve sírokat, kódex vereteket és Árpád-kori cserép maradványokat. Valószínűleg a templom és nem az erődítés falai kerültek elő. A feltárt sírokban találtak fegyverekből származó ólomgolyókat is, vélhetően a török idok harcaiból származókat. A teljes kutatási anyag közzétételét 2010 tavaszára ígérik a szakemberek.
Horváth Győző
Források:
Monumenta. Episc. Vespr. II. 76.
Egyháztört. Emlékek, Budapest, 1909. IV. 141.
Payr Sándor, a dunántúli evangélikus egyházkerület története, Sopron, 1924. I. 475.
O. L. Urbaria et conscriptiones, fasc. 27. ar. 1.
Veszprémi káptalani levéltár. Capsa 74.
Veszprémi püspöki levéltár, Acta negotius relig. cum acatholica concernentia, fasc. V.
Veszprémi püspöki levéltár, Acta parochialia districtus Csurgóiensis. fasc. c. VII.
Tolnai Gergely: Újabb adatok a magyarországi erodített templomok adattárához (Castrum 2005/2 Budapest)
GPS: | É 46° 20.138 (46.335625) |
K 17° 5.250 (17.087502) |
Információk: a templom helye a település déli részén, a temetőben kereshető fel.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.