Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Vasvár, Magyarország, Vas vármegye, Vas történelmi vármegye - Szentmihálydomb
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Vasvár, Szent Mihály-domb
Zágorhidi Czigány Balázzsal, a Vasvári Múzeum és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatójával készített interjút a Martinus.hu, az egyházmegye portálja. Részletek az interjúból:
Vasvár településszerkezete sok mindent elárul a történelméről. A Szent Mihály-templom ugyan nem látszik, de az igen, hogy egy szép dombfokra építették. Maga a hely árulkodik az egykori templom kiemelkedő jelentőségéről. Vas megye középkori története írott forrásanyagának 80 százaléka itt keletkezett, hiszen a Vasvári Káptalan nemcsak egyházi intézmény volt, hanem hiteles hely, ami a mai közjegyzői intézménynek felel meg. Tehát mindenféle peres ügyről, adásvételről itt állítottak ki okleveleket. (...) szerencsére megőrződött ebből több mint háromezer középkori oklevél különféle gyűjteményekben. Ezeket az okleveleket egykor itt, ennek a templomnak a sekrestyéjében állították ki.
(...) az utat, ami ide felvezet, ma is Miseútnak hívják, pedig 5–600 éve nem volt itt istentisztelet. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a templom mikor épült. (...) Annak idején a mi területünk a Győri Püspökséghez tartozott, a püspöki székhelytől legtávolabb eső egyik egyházi központ a Vasvári Főesperesség volt, amely Vas vármegye területének megfelelő egyházigazgatási egységként működött. Ennek elöljárója volt a vasvári főesperes, az ő személye körül alakulhatott ki a társaskáptalan. A székeskáptalan Győrben volt, de itt is működött egy társaskáptalan, amelynek alapítója feltehetően az egyik győri püspök lehetett, aki fontosnak tarthatta, hogy ezen a távoli vidéken is létesüljön egy egyházigazgatási központ. A káptalan korai története tehát a 11–12. században kezdődik, az írott a 13. században, és a nagy korszaka egészen a török időkig tartott. A vármegyéről nem tudjuk, hogy mikor települt át Szombathelyre, de a káptalanról igen, hiszen országgyűlési határozat született róla: az 1578. évi országgyűlés döntött arról, hogy a török fenyegetés miatt a Vasvári Káptalan költözzön át a védettebb Szombathelyre. (...) számtalan fontos iratot, a megye nemességének valamennyi jogbiztosító iratát itt állították ki, ezek másodpéldányát itt is őrizték, ezeket az iratokat kellett biztonságba helyezni. Ezek többsége ma is megvan Szombathelyen: részben az Egyházmegyei Levéltárban őrzött káptalani magánlevéltárban, részben a Vas Megyei Levéltárban elhelyezett hiteleshelyi levéltárban.
1578 tehát az a dátum, amitől számítva a Szent Mihály-templom, de Vasvár városa is pusztulásnak indul. (...) a 16. század végén még megerősítették a templomot, és katonaság is állomásozott itt, de amikor a városban lévő domonkos kolostort – amely négyszögletes, zárt alakzata miatt jobban megfelelt védelmi célokra – alakították át végvárrá, a katonaság elhagyta a dombtetőt. A kolostorerőd kiépítéséhez innen szállítottak köveket, tehát ekkor kezdték el bontani (...), még a 18. század közepén álltak a főfalak. Vasvár 1740 körül készült látképén ugyan romosan, de látható a templom, még párkány magasságig állnak a falak, és egy többszintes torony is áll. Sem a toronysisak, sem a templomtető nem volt már meg ekkor, de a falak jól azonosíthatók. A török korban Vasvár teljesen elpusztult. A 18. században indult meg a település újjáépítése, melynek során maguk a vasvári lakosok hordták szét a templom köveit különböző építkezésekhez.
(...) ha körbenézünk, nem látunk mást, mint a kibányászott alapfalárkokat, felettük pedig a bontás során keletkezett hatalmas törmelékréteget, amely néhol eléri a 2 méteres vastagságot is.
(...) 1948-ban Járdányi-Paulovics István, aki a szombathelyi Romkert ásatásán dolgozott, a vasvári domonkos atyák hívására eljött Vasvárra, és itt is folytatott kisebb-nagyobb kutatásokat. (...) a kolostor kertjében egy középkori kemencét tárt fel, megvizsgálta az egykori gyógyszertár pincéit. A legjelentősebb ásatást a Szent Mihály-dombon, az egykori káptalani templom helyén végezte. Több helyen beazonosította a középkori falakat, ő is leginkább a kibányászott alapfalárkokat találta meg. Ásatási eredményei alapján felvázolt egy rekonstrukciós alaprajzot, amely egy jáki vagy lébényi típusú templomot mutat, három hajóval, két nyugati toronnyal, azaz egy klasszikus késő román típusú monostortemplomot.
A mostani ásatásnak az a célja, hogy egyrész hitelesítse Járdányi ásatásait, másrészt új régészeti megfigyeléseket tegyen, hogy ezek alapján hitelesebb alaprajzot lehessen rekonstruálni.
(...) készült egy talajradaros felmérés: a talajellenállás mérésével kirajzolódnak a felszín alatti rétegek különféle minőségei, jól elválik az eredeti agyagos alaptalaj a törmelékes feltöltéstől. A mérések során kirajzolódott egy háromhajós templom, tornyoknak viszont nem mutatkozott egyértelmű nyoma. Az első ásatási évadnak az volt a fő célja, hogy a tornyok helyét és létét próbáljuk igazolni. Most, két hét alatt addig jutottunk, hogy a tornyok és az alapfalak találkozásának helyét ástuk meg. A tornyok feltételezett helyén nincs jelentős kiugrás a templom falsíkjából, mint Jákon vagy Lébényben; az északi és a déli fal is egyenes, legfeljebb egy-egy támpillér tagolja. Igaz, e vaskos falak tarthattak akár tornyot is, de nem abban a formában, ahogy Járdányi feltételezte. A mostani eredmények és a régi ábrázolások alapján van egy egyelőre még bizonytalan feltevés, hogy a templomnak nem két, hanem egy tornya volt, valahol az északnyugati sarkon. Jövőre e kérdés vizsgálatával folytatjuk a kutatásokat.
A templom kutatásának újraindítása 2017-ben vetődött fel, amikor a káptalan első birtokösszeírásának 800. évfordulójára emlékeztünk. Ekkor készítették a talajradaros felmérést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai; ekkor merült fel az ásatások gondolata. 2021-re jutottunk el odáig, hogy a feltárások a katolikus egyetem, a szombathelyi Savaria Múzeum és a Vasvári Múzeum együttműködésében elkezdődhettek. Idén csak két hetet tudtunk ásni. Reméljük, jövőre akár hosszabb feltárásra is lesz lehetőségünk. Ha ezt folytatni tudjuk még néhány évig, a legfontosabb részleteket már biztosan ismerni fogjuk, és ezek alapján egy hitelesebb alaprajzi rekonstrukciót is el tudunk készíteni.
A nagyon átforgatott törmelékrétegben is szép leletek kerültek elő, például kódexveretek, pecsétgyűrű, kisebb-nagyobb fémtárgyak. Viszont egyelőre nagyon hiányoznak a kőfaragványok, amelyek az építési korszakok meghatározása miatt is fontosak lennének. Ebből a szempontból izgalmasnak ígérkezik a templom déli oldalán elhelyezkedő egykori sekrestye, ami egyúttal a káptalani levéltár elhelyezését is biztosította. Ezt az épületrészt a leírások szerint még a 19. században is kápolnaként használták, tehát elképzelhető, hogy kevésbé rombolták szét, így ott látványosabb maradványokra számíthatunk.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujraeledo-mult-asatasok-kezdodtek-vasvari-szent-mihaly-dombon
GPS: | É 47° 2.712 (47.045204) |
K 16° 48.128 (16.802135) |
Információk: a Szentmihálydomb Vasvár városközponttól délre helyezkedik el a Vörösmarty M. utca és az Alsóárokhegy utca között.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.