Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Koppány folyó jobbpartján, a község felett emelkedo Várhegyen, a tatárjárás után épült váráról elso ízben az 1315-ben kelt oklevélbol értesülünk, amikor várnagyát ,,Castellamus de Tamasy" néven említik. Károly Róbert király, 1342-ben Vrbovez zagorjai várért adja cserébe Henrik bán fia János fiainak Miklós-, Péter-, és Henriknek ,,Castrum Thamassy"-t. Ezek utódai innen a Tamássy nevet vették fel. Tamássy Henrik 1443-ban kötött örökösödési szerzodése alapján, a várnai családban 1444-ben bekövetkezett halálával az egész birtokot a rokon Héderváry Lorincz nádor és fia Imre örökölte. Ezután Héderváry Ferenc birtoka lett, aki 1521,július 10-én a székesfehérvári konvent elott a feleségétol, a törökök elleni hadviselésre kölcsönvett 18 000 frt fejében zálogul lekötötte castra sua Ozora et Thamásy"-t, más birtokaival együtt. II. Lajos király 1523-ban kelt oklevelében a hutlenségbe esett Héderváry Ferenctol, más birtokaival együtt Tamási várát is elvette és azt Bucsáni Korláthkoy Péternek és Ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozta. János király parancsára azonban 1526-ban a székesfehérvári keresztesek konventje Héderváry Ferencnét, a néhai Csáki Benedek leányát, Borbála asszonyt és testvéreit, Lászlót s Ferencet, illetve László fiait, Demetert és Istvánt iktatta a Tamási vár és tartozékainak birtokába. A török 1543-ban foglalta el és 162 fonyi orséget hagyott a vár védelmére. Lajos badeni orgróf seregei szabadították fel 142 évi megszállás után 1686-ban, amely ezután az Esterházy család birtoka lett. A várat 1777-ben rombolták le és köveibol épült a pincehelyi templom, a Miklósvári vadászkastély és más épületek. Ma már csak sáncai láthatók a Várhegyen.