Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CserháthalápMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Rézpart

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Cserháthaláp, Rézpart

Cserháthaláp templomától dél – délnyugatra kb. 1 km-re, található a Rézpartnak elnevezett erődítmény, melynek tengerszint feletti magassága 204 m. Nevét a közeli, magasabb Rézpart-hegy-tetőtől nyerte, melyből észak – északnyugatra kb. 1,5 km-re nyúlik ki sarkantyúhelyzetben a síkság fölé egy alacsony, keskeny, füves gerinc. Ennek végén található a domború felszínű, szabálytalan ovális alaprajzú erősség.

A domb nyugati és déli oldala meredek, itt mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. Északi oldala valamivel lankásabb, erről az oldalról árok védte, amely felkanyarodik a gerincre, elválasztva a várat az utóbbi folytatásától. Az erősség hossza 20 méter, szélessége kb. 12 méter.

Az árok kb. 45 méter hosszan követhető, mélysége 1-2 m, legnagyobb szélességét a gerincen éri el, ahol 15 m. Nyugati vége nem egyértelmű, mert a domboldal itt erős bolygatás nyomait mutatja, ami feltehetően homokbányászásból eredhet. Falra utaló nyomot nem találni, és régészeti lelet sem ismeretes a vár területéről. A várat sem a szakirodalom, sem az írott források nem említik.

1964-ben Horváth István ismerte fel és ekkor vázlatosan fel is mérte. Részletes felmérését Nováki Gyula végezte el 1992-ben Bánhegyi Attila és Skerletz Iván közreműködésével. Még ugyanabban az évben leírásának és felmérésének közzétételére is sor került.

Haláp igen korán, már 1295-ben elő bukkan a forrásokban. A birtokot ekkor két részre osztották Toldi Benedek fiai között. A megosztás határvonalát is leírták. Haláp falunak e vonaltól D-re fekvő része Domonkosé, az É-ra fekvő rész Jánosé és Ivánkáé. Közös birtok maradt a tó és a halápi szőlő. Talán e megosztás utólagos emléke lehet a település később feltűnő kettőssége, a Kis-és Nagyhaláp. 1339-ben Péter fia Tamás (másként Halap-i Ivan fia Ivanka Tamás) liptói ispán kapja királyi adományként. 1400–1549 között az Atfi–Marczali családé volt.

Csak régészeti kutatással dönthető el, hogy e birtokosok bármelyikével kapcsolatba hozható-e az erősség.

Forrás:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

GPS: É 47° 58.442 (47.974026)
K 19° 22.206 (19.370104)

Információk: A várat és csekély sáncait, legkönnyebben Magyarnándor irányából a víztározóhoz tartó Rézpart úton érhetjük el. A víztározó egyben horgászhely, így a jelzett helyen parkolhatunk.

A gáton tudunk a várdomb alá jutni, melyre jelzetlen ösvény kapaszkodik fel. A vár nagy része erősen bokros, az északi oldalon futó árok és a gerincen lévő átvágás is szinte áthatolhatatlan.  Lombmentes időben is csekély az áttekinthetősége.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció