Őcsény-Oltovány, Györkei castellum
A falutól északra, a szélső házaktól kb. 500 m-re, a Báta-vize É-ÉNy-i partján, környezetéből néhány méterrel kiemelkedő dombháton található a vár. Tengerszint feletti magassága 91 méter, relatív magassága kb. 3 méter.
Első ismertetése 1829-ből, Egyed Antal összeírásában olvasható: „Vagyon az említett Györkei templom mellett a Báta vize partyán egy emberi kéz és munka által készült magos dombotska is, melyet a lakosok Török Lakásnak neveznek...”
A Pesty Frigyes-féle Helynévgyűjteményben viszonylag részletes leírás szerepel: „Az oltovány és körtvélyesi dűlők közt, a Bátta partján széles árokkal és sánczal elkerített helyiség látczható egy épület romjával, hol a nép monnda szerint, a török időben a szegzárdi basa kegyencz hölgye lakott, az út mit Szegzárdról az említett török kisaszszony várába csináltatott a basa, az akkor nagyon vizenyős téren, talán a nagy nehézségekkel járt, sokszor megátkozott fáradságos munka miatt, a néptől elkeresztelve - máig is ördögvettetése név alatt esmeretes.”
1891-ben Wosinsky Mór járta be a területet és ott jártakor viszont részletes leírást, illetve rajzot készített a várról. A felszínen „égett tűzpad darabokat s hullám vonalakkal díszített edénytöredékeket” talált. Megemlítette, hogy ha a Báta vize nagyon alacsony, akkor állítólag a védmű átellenében fekvő Bátaparton pilotok látszanak ki, melyekkel itt a két partot hidalták át.
Koppány Tibor a castellumok között ad rövid leírást a lelőhelyről. Feltételezi, hogy az erődítés az 1440-es évek elejének belháborúja során épült. Közli Wosinsky rajzát, és ennek alapján készített egy elvi rekonstrukciót is.
A vár felmérését Miklós Zsuzsa, Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el 1985-ben. A vár feltárását Miklós Zsuzsa 1899-2001 között végezte el, melyen eredményeként kirajzolódott a teljes lakóterület az épületekkel, hulladékgödrökkel, paliszáddal, és tisztázódott a vár kora is.
A vár keleti oldalán természetes védelmet nyújtott a Báta vize. Ehhez kapcsolódott a két sáncárok és köztük a sánc. A Báta vizére támaszkodó erődítmény kb. 30 x 30 méter kiterjedésű lakóterületét félkörben 4 méter mély, 10-15 méter széles árok övezi. Ennek külső oldalán emelkedik a mintegy 1-1,5 méter magas, 15-20 méter széles sánc. Wosinsky korában még látszott a külső, sekélyebb árok is, ennek azonban napjainkra már csak az indulása maradt meg a déli oldalon. Folytatása már az 1950-es években is csak légi fotón mutatkozott. A védműveken kívül a lakóterület peremén a Báta felől egysoros, a többi oldalon pedig többsoros palánk maradványai voltak megfigyelhetők.
A déli szélen helyezkedett el egy kb. 4 x 18 m alapterületű, háromosztatú, tömésfalú épület, amelynek nyugati helyiségében találták meg a kályha alapját. Ennek a háznak a pusztulási rétegébe építettek bele egy 2,40 x 2,40 m alapterületű tégla tornyot. A megfigyelések szerint ez volt a lelőhely legkésőbbi építménye. A fenti két épületen kívül egy paticsházat és két cölöpszerkezetű épületet, valamint 27 hulladékgödröt tártak fel a szakemberek.
Az ásatási leletek szerint a vár a 13. század második felében-végén létesült és a 16. század elején pusztult el. Viszonylag sok az üvegedény töredék, amelyek nagyrészt jó minőségű, velencei készítmények adják, melynek meghatározása szerint a gótikus velencei üvegtöredékek a 13. századvégére - 14. századra keltezhetők.
Történeti adatok:
Engel Pál feltételezi, hogy Györke castellum a györkei Ipoltfi család birtokán épült fel, feltehetően az 1440 utáni polgárháború éveiben. 1446-ban említik volt várnagyát, Bersen-i Kis (Parvus) Kelement (castellanus castelli Gywrke), aki július 23-án a fehérvári konvent Fad, Warasd, Gyand, Halazy birtokait elfoglalta, az ott élő jobbágyokat és népeket különböző adókkal sanyargatja.Róla annyit lehet tudni, hogy Tallóci Frank familiárisa volt. Maga a falu (Györke) 1424 és 1520 között részben a helyi nemes Ipoltfi családé, egyes részei azonban a györgyi Bodók anyavári uradalmához tartoztak .
A vár közvetlen közelében, valamint vele szemben, a patak másik partján is településnyomokat figyeltek meg a régészek, amelyeknek kora a 14-16. századra tehető. Ennek a településnek a nevét még nem tudjuk. Ha azonban ez a földvár valóban a györkei castellummal azonosítható, akkor a körülötte elhelyezkedő falu minden bizonnyal Györke, amely még a török korban is élt. A 16. század második felétől a török és magyar forrásokban Őcsény mellett szerepelt.
Forrás:
Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Varia Archaeologia Hungarica. XXII. Budapest, 2007. 281-293
Köszönjük Hajdú Istvánnak és Burián Kozma Zsoltnak az általuk 2008-2009-ben készített és számunkra átadott képeket!