Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Krensdorf (Sigless/Mattersburg) Tormafalu

1426 gróf Fraknó Vilmos Michael és Wolfgang Wagrammernek, akik Nicholaus fiai, átadottt négy jobbágytelket a fentnevezett birtokból és egy négy Mahd kiterjedésű mezőt 130 font (grosser schwarzer Wr. Pf.) zálogért. Amennyiben a Wagramerek a birtokot visszaadni kivánják Vilmos gróf kötelezve volt egy hónapon belül a pénzt visszatéríteni, különben joguk volt az uradalmat ugyanazon összegért másnak eladni.

A valószíműleg Alsó-Ausztriából származó lovagcsalád, akik a gróf alkalmazásában álltak, ettől kezdve magukat “von Kerndorf”-nak nevezték. 1445.ben Wolfgang Wagramer Vilmos gróf egyetértésével eladta a tormafalui uradalmat a hozzátartozó négy hűbértelekkel és mezővel együtt, egy fél malmot és a fraknói grófságban fekvő hegybírói joggal rendelkező szőlőskertet, lovag Hans Neudecker von Rastenberg-nek Kismarton várkapitányának (Hauptmann von Eisenstadt), aki a birtokot öt évvel később továbbadta (a szőlőskert kivételével) VI. Habsburg Albert főhercegnek, aki akkoriban a fraknói grófság ura.

Albert főherceg 1451-ben az udvarházat átadta, ami immár része lett a grófságnak, bátyjának IV Frigyesnek, Ausztria királyának. A századfordulóra szétesik az immár haszontalan udvarház. Három hűbértelke 1500 körüli urbáriumban mint elpusztult “Neudegger-Lehen” szerepel. 1526-ig az elhagyott hűberbirtokhoz tartozó területet teljesen átértékelték, így a hozzá tartozó jobbágytelkek számát is csökkentették.

1578-ban Tormafalu részeként ismét említenek egy “Neudeggerhof”-ot jobbágyokkal együtt. 1624-ben Hans Georg von Neudeck arról tudósít, hogy három jobbágyát Tormafaluban, ahogy azt Alsó-Ausztriai és annak ura rendelte, megvette. Ezt csak úgy magyarázhatjuk, hogy a három parasztportát adótartozás fejében, a grófság egy korábbi zálogbirtokosától megvonták és később Neudecker-nek eladták, akinek családja így több mint száz év elteltével ismét résztulajdonos lett a faluban. A Neudekerek azért vehették meg a három jobbágycsaádot, hogy az 1450-ben Albert főhercegnek el nem adott szőlőbirtokukat velük megműveltethessék.

Az 1569-es urbárium a Neudeckereket még nem említi, a vásárlásnak 1569 és ‘78 között kellett megtörténnie. A “Neudeggerhof” név 1578-ban bizonyítja, hogy a lovagi család itt egy udvarházat épített, ami azonban 1624 és ‘27 között ismét eltűnik. A tormafalui parasztjait Hans Georg von Neudeck 1624-ben eladta báró Gundaker von Polheim, aki Eszterházy Miklósnak 1627-ben őket átengedte. Egy évtizeddel később az erre visszavezethető viszály véget ért: Polheim elfogadta a felkínált kártérítést (500 forintot és egy hordó bort).

A középkori lovagi háznak és a reneszánsz udvarháznak a helye ismeretlen.

Forrás: Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland (ford.: Jakab József)