Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PoroszlóMagyarországHeves vármegyeHeves történelmi vármegye - Földvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Poroszló ősi község a Tisza jobb partján.

Jelentős útvonalak csomópontja és az egyik legalkalmasabb tiszai átkelőhely volt. A honfoglalás időszakában történt megtelepedés bizonyítékaként leggyakrabban Anonymus: Gesta Hungarorumát idézik, amelyben a krónikás Árpádnak és vitézeinek e vidékre történő érkezését mondja el:

„Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének... s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték, s táboruk az Ustoros (Ostoros) vizétől Pourozlou (Poroszló) váráig terjedt

A X-XI. századtól a XV. század végéig a Rima és a Laskó által határolt vidék sűrűn lakott. Ennek magyarázata a megtelepedést segítő kedvező vízrajzi és földrajzi adottságok mellett az egri püspöki székhelyet a poroszlói révvel összekötő út közelsége. Anonymus Gesta Hungarorumának részlete is rámutatott arra, hogy a honfoglalást követően a vidéket hamar benépesítették, a szihalmi udvarhely és a poroszlói birtokközpont közelsége és közigazgatási szerepe pedig hozzájárult az itteni várjobbágyság kialakulásához. A Poroszlói birtokközpont körülhatárolható és több ismeretet nyújt az államszerveződés korai időszakáról. Poroszló a Sártivány-Vecse nemzetség Poroszlai ágának volt birtoka, ahol nemzetségi monostor is állt. A nemzetségfői palánkvár, később királyi udvarház és birtokközpont körül jól behatárolhatóan alakult ki a szolgáltató falvak gyűrűje, mintegy 20-22 kilométeres körön belül. A X. századtól kezdődően fejedelmi-királyi udvarhely volt itt, amelyet szolgáltató falvak (Lövő, Orosz, Magyarad, Tarján, Ráboly, Szőlős, Halász, Sej, Hídvég, Hegenülése) rendszere vett körül.
A XIII. században már számottevő település volt, mert egy oklevél bencés monostort, egy másik ispotályt, egy harmadik pedig plébániatemplomot is említ itt. 1231-ben a nádor részt vett egy poroszlói gyűlésen, 1248-ban pedig IV. Béla király Lambert egri püspöknek adta a poroszlói vámrészt. A település 1445-ben mezővárosi rangot kapott. A török időkben elpusztult a község monostora, elbontásra került az Árpád-korabeli templom 1490-ben, helyette épült meg a ma is álló református (1793) és katolikus (1797) templom.
A vár a 18. századig biztosan létezett, mert a térképek pontosan jelölték a helyét.

A földvár régészeti kutatására Szabó János Győző régész vezetésével 1978-ban került sor. A  kutatások alapján a vár alaprajza sejthető, miszerint az erődítmény ovális volt, csak az északkeleti része lehetett egyenes vonalú. Átmérője körülbelül 240×210 méter volt. Előkerült a rekeszes faszerkezet is, melynek szélessége 2 méter körüli lehetett, erre támaszkodott a sánc. A faszerkezet gerendái részben megégtek, részben barnára korhadtak; építésének idejét a 10. századra teszik. 

Szabó János Győző régész poroszlói földvárban végzett munkájáról csak egy nagyon rövid összegzőt sikerült fellelni. Ez pedig  feltárási rajzokat, alaprajzra utaló megjegyzéseket nem tartalmaz. 

Poroszló - Földvár utca: Útszélesítés és új építkezések beindítása előtt a Földvár u. 9. és a Földvár u. 6. sz. telkeken kutatóárkokat készítettünk. A Földvár u. 9. területén XVII-XIII. sz.-i temetőt találtunk, amelybe a Földvár u. 7. sz. beépített telken lévő, a XVII. Sz. végén épült kápolna létesült. A Földvár u. 6. sz. telken kutatóárkunkkal (26m hosszan) sáncátvágást végeztünk. A sánc belső oldalán 5x5m-es szelvényre kitágítottuk a felületet. Tisztázódott a szerkezetének alsó része (a teteje elpusztult) és megállapíthatóvá volt 120-125cm között az eredeti járószint, amelyen törött ásópapucs, vaskés és két rombusz alakú kétélű nyílhegy került elő, továbbá befésült hullámdíszes cserepek. Feltártunk egy a sánc megépítése után készült körte alakú vermet is, amelynek leletanyaga mindössze egy Árpád-kori vassarló volt. A sánc megépítését a kerámia és nyílhegyek együttese alapján a X. sz. második felére keltezzük. A korai Árpád-kori járószint alatt, a jelenlegi felszíntől 250cm-re a péceli kultúra veremlakását tártuk fel, ovális tűzhellyel a hát északi oldalánál, nagyobb mennyiségű állatcsont és kerámia anyaggal. A héz melletti két kerek gödör szintén a péceli kultúra emlékanyagát tartalmazza. Az ásatáson részt vett: Sós Gábor geodéta és Lőrincz Gábor régészhallgató.

Szabó János Győző - 1978

GPS: É 47° 38.969 (47.649490)
K 20° 39.909 (20.665155)

A földvár beépített területen található. A 2016-os bejárás alkalmával az egyik telek idős gazdájával sikerült beszélnünk, aki még emlékezett az 1978-as ásatásra a telkén. A helyszín erősen elpusztul mára. A korábbi temető, kápolna és egyéb a területet érintő bolygatások nem könnyítik a helyszín átláthatóságát. A készített légifotók sem igazán alkalmasak a vár rajzolatának megmutatásában.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció