Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sajóivánka, vár

Sajóivánkától délre az Elő-hegy fölött egy enyhe lejtésű hegyhát húzódik, amelynek közepén egy 300 méter tszf. magasságú kis kiemelkedésen helyezkedik el a sajóivánkai vár. A kis hegytetőtől nyugatra a hegyhát legmagasabb pontja a Vártető, ahol pedig a vadnai vár található. A két vár légvonalban alig 450 méternyi távolságra van egymástól.

A sajóivánkai vár kétrészes. A felső várnak lekerekített sarkú, közel trapéz alakja van. Belül kissé domború, szélét határozott perem jelzi. Nyugati oldalát a hegyhát folytatása felől 8–9 méter széles és 1–1,5 méter mély mesterséges árok védi, amely átkanyarodik az északi, meredekebb hegyoldal fölé. Itt tovább azonban már csak a meredek hegyoldal védte.

Délkeleti sarkát ismét egy rövid, 12 méter széles, 2 méter mély árok zárja le a gerinc felől. A felső vár oldalainak hossza 40–42 méter. A külső vár a délkeleti, erősen lejtő gerincen csatlakozik, kétoldalt csak a meredek hegyoldal kíséri, alul azonban 13 méter széles, 8 méter mély, igen meredek oldalú árok zárja le.

A várra véletlenül bukkant rá Nováki Gyula és Sándorfi György a vadnai vár bejárásakor az 1980-as években és első ismertetése és részletes leírása is hozzájuk fűződik.

Iván(ka) falut 1237-ben említik először, amikor a Miskolc nembeli Borsod ispán birtoka volt, aki ez évben bekövetkezett halála előtt Ivánt a borsmonostori apátságra hagyta. A 14. századtól már a Rátót nembeli Feledi és Lorántffy-, részben a Kakas és a Putnoki családok birtokában volt 16. sz. közepéig.

1864-ben említenek egy helynevet a vadnai vár alatt „Párkányoldal”  néven, de bizonytalan, hogy a fent leírt helyre vonatkozik-e. Okleveles adatot nem ismerünk a várral kapcsolatban. Felmerül azonban annak a lehetősége is, hogy a helyileg még nem azonosított (nagy)barcai várral lenne azonos, amelyet 1457-ben említenek.

A helyszínről származó korhatározó leletek hiánya ellenére a vár középkori eredete valószínűsíthető. A vadnai és a sajóivánkai vár egymáshoz való ilyen közelsége felveti azt a lehetőséget, hogy szoros kapcsolatban álltak. Egyes vélekedések azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy egy időszakban talán egy egységet képeztek.

Forrás:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig.
Magyarország várainak topográfiája 1. Budapest-Miskolc, 2007