Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfiatalabb erőssége mostani formájában valóban kiskorúnak számít a magyar várépítészet képviselői között. A Szerencs városát északról határoló Árpád-hegy lábánál feltörő hőforrások vize és a Szerencs-patak ismétlődő áradásai a délre fekvő, lapályos területet mocsárrá változtatta. A terület mocsaras–lápos tulajdonságának természetes védműként történő kihasználása miatt alkalmas volt vár létesítésére. A helyszín első erődítése kapcsán Németi Ferenc tokaji várnagy munkásságát kell megemlíteni, aki az 1500-as évek közepén a környékbeli bencés apátság köveit felhasználva emeltet egy „castellumot”, ami utóéletében aztán többnyire az erdélyi fejedelmek és a királyi csapatok ütközőzónájának kellős közepe lesz. / Helló Magyar Magazin /

Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el | Helló Magyar

Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el | Helló Magyar

A vezérlő fejedelem születési dátumáról, bár minden tankönyv ismerteti, túl sok írásos emlék mégsem áll a rendelkezésünkre. Nemzeti nagyjainkkal kapcsolatban rengeteg ismeret támaszkodik a „mindenki tudja” forrásra, azonban ezek alátámasztása nem is olyan egyszerű, mint azt gondoljuk. Egy Rákóczi Ferenc 8. születésnapjára készült festmény felső sarkában szereplő dátum és a fejedelem Vallomások című munkájában említett időpontból tudjuk mindössze, hogy 1676. március 27-én látta meg a napvilágot, a születési helye pedig Borsi. | A Helló Magyar Magazin cikke

Mátyás király vára, betyárok fészke, Bátorkőn jártunk / Helló Magyar Magazin

Mátyás király vára, betyárok fészke, Bátorkőn jártunk / Helló Magyar Magazin

„A palotai határban ma is megvan még egy-két köve Mátyás király kastélyának. S tövükben ma is virágzanak a kökények és a galagonyák, s el-elbólogatnak bokrétás fejükkel, mikor az erdők szellője mesélget nekik az igazságos Mátyásról” – írja Móra Ferenc „A palotai varga” című munkájában. - Helló Magyar Magazin

Petőfi Sándor kedves várában jártunk, Salgóváron

Petőfi Sándor kedves várában jártunk, Salgóváron

Petőfi 1845. június 11-én látogatta meg a romokat s az élmény ihlette a Salgó című romantikus költeményének megírására. A látogatás emlékét 1923-ban emléktáblával örökítették meg.| A Helló Magyar Magazin cikke |

Várak.hu mobil applikáció