Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TarnaleleszMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Köbölvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Tarnalelesz községből a Nagy-völgyi-patak mentén haladunk ÉNy-i irányba. Az autóval jól járható Leleszi-völgy makadámútjáról előbb a Pes-kő sziklaalakzatai tűnnek fel, majd egy horgásztavat elhagyva folytatjuk utunk egyre mélyebbre hatolva a Heves-Borsodi-dombságba.

A jellegzetes Szarvaskő-szikla alatti völgyben K-i irányba fordulunk. Utunk mély vízmosás kíséri. Amikor a vízmosás elmarad, a szűk hegyi út tágasabb térbe vezet; hosszúkás tisztás fogad, előttünk magasodik a dombság legmagasabb pontja, az Ökör-hegy. DK-re tőlünk rejtőzik az 520 m magas, kétcsúcsú várhegy, a K felé esőn van Köböl-vára. A meredek oldalakon felkapaszkodhatunk a jól átlátható – kilátásra azért ne számítsunk -, felnőtt erdővel benőtt csekély vármaradványhoz.

Története:

A várra vonatkozó történeti, okleveles adat nem ismert. A felszínen nem került elő korhatározó cserép, de a vár jellege alapján a középkorban – ásatás nélkül közelebbről nem pontosítható korszakban – épült.

Kutatástörténete:

Elsőként Bartalos Gyula foglalkozott vele a „Hazánk ősi honvédelmének tanulmánya 1886-tól 1900-ig teljesített feltárásaim és mások szavahihető értesítéseinek följegyzése nyomán” című kéziratában. Pásztor József 1912-13-ban, majd 1933-as fő művében, „Heves megye várai”-ban szintén megemlíti. Hosszú szünet után Gábriel András 1979-ben a „Turista Magazin” oldalain ír róla. A mindentől távoli vár pontos helyéről a lelkes tájfutó Czente Huba tájékoztatta Nováki Gyulát. Nováki felesége, és Baráz Csaba segítségével 1996-ban készítette el Köböl-vár felmérését.

Leírása:

„ A hegytető hosszú, nyugat-kelet irányú, keskeny gerincbol áll. Legmagasabb része a nyugati végében van, innen kelet felé egyenletesen lejt. A vár az egész gerincet magába foglalja, a hegytető természetes alakjához igazodva. A hosszú, keskeny plató kissé domború, mesterségesen levágott perem szegélyezi, de ez az északi oldalon elmosódott.

A plató szélén fal, vagy sánc nincs.

A plató alatt 2-3 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 8- 9 m körüli. A déli oldalon külso sánc kíséri, ennek belső magassága 0,3- 1 m között váltakozik. A többi oldalon azonban csak elmosódott teraszként maradt fenn. A rendkívül meredek északi oldal felett a terasz is nehezen ismerhető fel, kb. 30 m hosszan hiányzik is.

A hegytetőt körös-körül igen meredek hegyoldal övezi, csak a keleti vége alatt enyhébb valamivel. Erről az oldalról kettos árok védi, de a külsőárok igen csekély mélységű. A vár felső platójának hossza 114, szélessége 10- 16 m . Teljes hossza, az árok külső szélén mérve, 140 m .”

Altstädler Zoltán

Forrás:

Nováki-Baráz: Őskori és kk-i erődített telepek, várak Heves m. Mátrán kívüli területén, Agria XXXVI, Eger, 

GPS: É 48° 6.486 (48.108093)
K 20° 9.624 (20.160408)

Tarnalelesz községből a Nagy-völgyi-patak mentén haladunk ÉNy-i irányba. Az autóval jól járható Leleszi-völgy makadámútjáról előbb a Pes-kő sziklaalakzatai tűnnek fel, majd egy horgásztavat elhagyva folytatjuk utunk egyre mélyebbre hatolva a Heves-Borsodi-dombságba. A jellegzetes Szarvaskő-szikla alatti völgyben K-i irányba fordulunk. Utunk mély vízmosás kíséri. Amikor a vízmosás elmarad, a szűk hegyi út tágasabb térbe vezet; hosszúkás tisztás fogad, előttünk magasodik a dombság legmagasabb pontja, az Ökör-hegy. DK-re tőlünk rejtozik az 520 m magas, kétcsúcsú várhegy, a K felé esőn van Köböl-vára. A meredek oldalakon felkapaszkodhatunk a jól átlátható – kilátásra azért ne számítsunk -, felnőtt erdővel benőtt csekély vármaradványhoz.

Várak.hu mobil applikáció