Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tereske, Kuruc-domb

A kerek Kuruc-domb Tereske községtől délkeletre kb. 2,5 kmre, a Farkas-völgy fordulója fölé nyugati irányba kinyúló alacsony gerinc végén emelkedik ki a mesterséges eredetűnek vélt domb. Központi platója kerek, erősen lejt nyugati irányába, legmagasabb része a keleti szélén van, ahol kereszt áll.

Közepébe mély gödör mélyed, egykori bolygatás nyoma. A plató átmérője kb. 13 m. A dombot árok vehette körül, amely a keleti oldalon 3-4 m-el alacsonyabb szinten ma is körülfogja a dombot, a nyugati oldalon azonban terasz alakjában folytatódik. Az északkeleti oldalába egy 1,5 m széles árkot vágtak be. A vár teljes átmérője 40 × 35 m.

A Kuruc-domb területe erősen bokros, de több szabad rész miatt elég jól áttekinthető. A várat sem az írott források, sem a történeti irodalom nem említi.

A Tereske délkeleti területébe olvadt egykor önálló Dennekpuszta területének egy 1797-ből származó erdőtérképén a szomszédos völgy neve Földvár völgy, ami a várra utal.

1954-ben Patay Pál még csak prehisztórikus tumulusnak határozta meg a denneki legelőn, amelyet a kincskeresők több helyen megbolygattak. Horváth István 1964-ben talált rá az erősségre és vázlatosan felmérte. Feljegyzései szerint 1900 körül Huszár László ásatott a dombon, az 1930-as években pedig Szuchovsky romhányi orvos, de semmit sem találtak.

1990. május 6-án Nováki Gyula járta be a területet, majd ugyanezen év június 19-én fia közreműködésével felmérte. A motte jellegűnek meghatározott erődítmény leírására és felmérésének közzétételére 1992-ben került sor. A vár területe 1990 óta erősen bebokrosodott, de egyebekben nem változott. A területről régészeti leleteket nem ismerünk, de ennek ellenére a várat mérete és elhelyezkedése alapján valószínűleg középkori eredetűnek tekinthetjük.

A Kuruc-domb elnevezés eredete nem ismert. Talán arra lehet gondolni, hogy egészen a közelben volt a romhányi csata 1710-ben a kurucok és labancok között, így innen az elnevezés.

Okleveles adatot Dennekről, illetve Dennek-pusztáról nem ismerünk, de valószínűleg középkori eredetű település lehetett. A legrégibb ismert forrás, amelyben már pusztaként szerepel a nógrádi szandzsák 1579. évi összeírása. Az 1788. évi birtokos összeírás szerint a bozóki uradalomhoz tartozott.

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 4. kötet