Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vág vára

1923-ban lebontott kastély. A falu Rába felőli oldalán, 1555 körül kezdett építeni Wathay Lőrinc cseszneki kapitány kőalapokra emelt fagerenda házat, árokkal és palánkkal kerítve, „Castelj modra”. 1560-tól téglából építtette át, mivel látta, hogy a fából készült ház romlandó.

Ebben a kastélyban született 1568-ban fia, Ferenc, a későbbi költő. 1600 és 1602 között már ő építtette át valószínűleg arra a formára, amelyben önéletírása elejére lerajzolta (122. kép). Wathay Ferenc kastélyát a rajz szerint árok övezte, azon kívül pedig kihegyezett karókból készült fapalánk. téglából épült külső falában emeletes kaputorony magasodott, amelyen át felvonóhidas és kettős, gyalog- és lovaskapu vezetett a kastély udvarára. a toronynak a kapuk melletti oldala alul vízszintes fagerendákból, fent favázas szerkezettel épült. a körítőfalban és a kaputorony alsó szintjén lőrések voltak. 

...

1594-ben, Győr elestét követően az ifjabb Nádasdy Tamás javasolta végvárként való megerősítését, Kanizsa 1600-ban történt eleste után pedig Batthyány Ferenc a rába vonalában új végvárvonal kialakítását, amelyben a vági kastély is szerepel. 

...

Az 1610 körül elhunyt Wathay Ferenc után Anna húga utódai, a Polányiak, Vízkeletyek és Heresinczyek örkölték a kastélyt. 1634-ben őket királyi oklevél erősítette meg a birtokukban. 1637-ben Polányi György és Heresinczy Péter osztozkodtak rajta. 

...

1650 körül, Heresinczy halála után unokatestvéreire, Polányi Kristóf fiaira és Vízkelety Évára szállt, 1673-ban Polányi Lászlóé és Vízkelety Éváé.

...

Az épület további sorsa 1923-ban történt lebontásáig ismeretlen. Egy 1763-ból fennmaradt és a tágabb környéket ábrázoló kéziratos térképen látható a Rába partján álló kastély, amely akkor téglalap alaprajzú épület volt, három sarkán bástyaszerű, kerek tornyokkal. Ezt a formát Vízkelety Éva építkezése során kaphatta. Külső védőművei és árkai a 18. század első felében tűnhettek el. A Rába partján álló, négy szögletű kastélynak írja Vályi is 1799-ben. Az ennél későbbi országleírások nem említik.

Forrás: Koppány Tibor - KASTÉLYOK A VÉGVÁRAK MÖGÖTT