Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZalabérMagyarországZala megyeZala vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Bér, vár (Zalabér)

A Zala folyó melletti várat Béri István építtette királyi engedéllyel 1507-ben. A béri castellumról először 1537-ben hallunk, mikor Ferdinánd Kápolnay Ferencnek ajándékozta. 1553-ban a Béri család fiuágon kihalt. A várat a kirány Nádasdy Tamásnak és Mérey MIhálynak adományozta fele-fele arányban. Nádasdy Tamás nádor mint kisebb erődítésként, fortalitiumként tesz említést róla 1555-ben. Az erődítés alaprajzi elrendezése Giulio Turco hadmérnök felmérési rajzából ismerjük.

Nicolo Angelini 1560-ban készült térképén Bér környékét olyan pontosan rajzolta meg, hogy még a dombokat, völgyeket is fel lehet ismerni. Tehát biztosan járt a helyszínen. Madártávlati térképen a béri vár a nemestemető és a Zala folyó között van. Azonban elkészített térképén még nem rajzolta a szigetbe a várat.

1561-ben azonban nagy munkát végeztek rajta: körülvették dupla palánkkal, azaz rőzséből font fallal, és közét földdel töltötték fel. A földet a meder kiásásánál nyerték. Így Giulio Turco rajza kicsivel később már négyszögletes szigeten ábrázolja, a sarkokon ötszög alakú kiszögelléssel.

Turco alaprajzán két egymás mellett álló vastag falu épület látható, a kettő között kapuépítménnyel. Mivel a helyszínen még nem történt régészeti feltárás, így nem könnyű értelmezni ezt a szokatlan formát. Hazánkban két egymás mellett álló toronyból álló castellum nem ismert. Ehhez hasonló megoldás Csehországból a Castov udvarháznál és a szintén cseh Dulanyból ismert. Valószínűleg ilyen építészeti megoldásra lehet példa a zalabéri castellum.

Az épület köré négyszögletes alapterületű, sarkain oldalazó művekkel ellátott palánkfal épült, melyet a külső részen árokkal vettek körül. Az árokba a Zala vizét eresztették. Az így létrehozott mesterséges szigetre fahíd vezetett.

A béri castellum Kanizsa török elfoglalását követően került a végvári vonalba, ahol fő szerepe a Zala átkelőjének a védelme volt. Ezt a feladatot egészen 1690-ig, a Zala völgyének felszabadulásáig meg is tartotta.

1692-ben még laktak benne, és 1701-ből is van adat a vár létezésére. Jelentőségét elvesztve nem nagyon törődtek vele. 1720-tól kezdve az épületek tégláit a környékbeli építkezésekre kezdték széthordani.

Napjainkban a helyszínen csak az egykori erődítés árkának egy kis részlete látható.

Források:

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban (Cser Kiadó 2018)
Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997) A zalabéri vár

 

GPS: É 46° 58.663 (46.977718)
K 17° 1.614 (17.026892)

Információk: Napjainkban a helyszínen csak az egykori erődítés árkának egy kis részlete látható.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv