Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZalaszántóMagyarországZala megyeZala vármegye - Asszonyvára - Farkas-hegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Asszonyvára - Farkas-hegy

A közelmúltban Dénes József régész figyelt fel arra, hogy egy 1853-ban készült kéziratos térképen (OSZK TK 750.) a Tátika mellett észak-keletre emelkedő, ma Farkas-hegyként ismert magaslat régi neve „Asszonyvára” volt. Dénes József 2009. augusztus 19-én Suborits György társaságában járta be először a helyszínt és néhány fényképet is készített róla.

2012 májusában Szádeczky-Kardoss Géza, Nováki Gyulától a Farkas-hegy régi nevéről értesülve, felkereste a helyszínt és örömmel tapasztalta, hogy valóban egy kis kiterjedésű, szakmai körökben eddig ismeretlen vár maradványait találhatóak itt. Ezt követően, még ebben az évben Nováki Gyula készítette el a vár felmérését.

A Tátika csúcsán lévő fellegvártól észak-keletre, 600 méter légtávolságban hat kis parazita vulkáni hegy kúpja emelkedik, közel 350 méter hosszú, ívelő vonalban szorosan egymás után. A sor északkeleti végén található a legmagasabb  pont (Farkas-hegy 373 m), ezen található a vár.

A korábban ismeretlen kisméretű középkori vár estében felmerülhet, hogy az Asszonyvára néven történt elnevezés talán csupán egy tréfás névadás. Hogy az mikor keletkezett, nem tudjuk. Sajnos sem okleveles forrásaink nem említik, sem a helyi népi emlékezet nem őrzött meg napjainkra semmit vele kapcsolatban. Így csak magából a kis vár jellegéből és elhelyezkedéséből vonhatunk le bármiféle következtetést.

A kis hegy lapos csúcsán a plató kissé lejt délirányába, igen meredek, kőtörmelékes oldalak övezik, keleti szélét természetes sziklasor és függőleges szakadék zárja le. Északnyugat és nyugat felé a természetes hegyperem határolja, déli irányban perem nélkül lejt meredeken a várárokig.

A mesterségesen sziklás talajba mélyített árok alja középen 6–7 méterrel alacsonyabb szinten van, mint a csúcs kis platója, mindkét vége felé erősen lejt. Az árok külső oldalára kidobott köves föld sáncszerű domborulatot eredményez, melynek belső magassága középen kb. 1 méter, két vége felé már 2–3 méter. A gyenge ívben görbülő „sánc” teljes hossza 23 méter. Az árok sűrű növényzetében és a plató sziklás, gyér fűvel borított területén régészeti leletet eddig még nem találtak.

Több hazai középkori várostrommal kapcsolatban maradt fenn adat, hogy az ostromlók védelmére, illetve a blokád alá vont ellenséges vár megfigyelésére castellumot építettek. Talán nem tévedünk nagyot, ha a Farkas-hegy kisvárát is ilyennek gondoljuk.

Felmerül a kérdés, vajon mikor ostromolhatták ezzel a módszerrel Tátikát? Az oligarchiával kapcsolatos időszak fogható leginkább gyanúba. Részint az 1289–1291 közti évek, amikor a kőszegi Péter veszprémi püspök által birtokolt várat erőszakkal elfoglalták a Péc nembeli Apor és Lukács fivérek. Esetleg az 1314 előtti évtized során, amikor közelebbről nem ismert időpontban Kőszegi András foglalta vissza tőlük a korábban püspök-rokona által birtokolt tátikai várakat. A kiskirály, mint zalai ispán, az elfoglalt várban megyei közgyűlést is tartott 1314 június 25-én.

A Farkas-hegy kis várának építésére harmadik lehetőség, hogy esetleg akkor épült, amikor a Kőszegiektől szerezték meg a király hívei (valószínűleg 1319-ben). Sajnos a három lehetséges ostrom közül nem tudjuk, melyik alkalommal építhették az ellenvárat. Az alsóvárat még 1342-ben is megemlítik, későbbi hiradások azonban már csak a felsővárról van szólnak.

Forrás:

Dénes József – Nováki Gyula: Tátika három vára
Várak, kastélyok, templomok magazin - 2013/1. (8-11. old.)

GPS: É 46° 54.686 (46.911438)
K 17° 15.892 (17.264870)

Információk: A Tátika csúcsán lévő fellegvártól észak-keletre, 600 méter légtávolságban hat kis parazita vulkáni hegy kúpja emelkedik, közel 350 méter hosszú, ívelő vonalban szorosan egymás után. A sor északkeleti végén található a legmagasabb pont a Farkas-hegy (373 m), ezen található a vár.

A kék jelzésről a fellegvár felé forduló kanyarnál kell letérni és követni a keletre tartó földutat. Kb. 200 méter megtétele után, a vadászles magasságánál kell északi irányba letérni. Nincs ösvény, így a legkönnyebben átjárható útvonalon kell megközelíteni a helyszint. Ebből az irányból két magaslatot fogunk előzőleg érinteni, míg a harmadik legmagasabb ponton helyezkedik el a vár.

Figyelem! Mivel az Asszaonyvára szigorúan védett területen helyezkedik el, ezért a felkeresését kizárólag késő ősztől, tél végéig tervezzük!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció