Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zalaszentgrót, vár

A 13. század második felében épült itt vár (elsőemlítése: 1299). Akkor a szentgróti család birtoka. A 14–15. században több család is perlekedett érte. kanizsa várának eleste (1600) után a végvári vonalba került. A mindenkori birtokos családból kerültek ki az erődítmény kapitányai. hosszú hídvezetett a vízen át a várkastélyhoz.

A település egy részét (a hostátot) is erődítménnyel vették körül. A település hajdúvárosnak számított. A 14. századtól birtokos Hagymássy család a 17. század közepén kihalt. A várkastélyt és uradalmát Batthyány Ádám vásárolta meg (1656).

A várról 1665-ben készült metszet jellegzetes dombos zalai tájat ábrázol. erdős dombon emelkedik a kétemeletes várkastély, amelyet négyszögben bástyás fal övez, közelében a település házai látszanak. Az előtérben szarvasmarhákat hajt a pásztor. Idilli kép, bár részleteiben eltér a valóságtól. Mert igaz, hogy némi emelkedésen áll a kastély, de korántsem ekkora dombon, amelyet voltaképpen a Zala folyó két ága fog közre.

1690-ben visszafoglalták a törököktől kanizsa várát. Ez azt jelentette, hogy a zalai erődítmények elveszítették katonai jelentőségüket. A régi erősségeket vagy lebontották, vagy pusztulni hagyták.

Szentgrót esetében a régi várat jórészt elbontották, és helyén épült ki a ma látható kastély első formája, copf stílusban. Az építkezés 1787-re fejeződött be. Jelenleg 27 holdas (részben elpusztult) parkban álló, u alaprajzú, egyemeletes épület a kastély, az oldalszárnyak végén egy-egy félkör alakú, kétemeletes toronnyal. Az északi homlokzat kiugró középrészén a gr. károlyi család címere látható. A 19. század végén került a kastély a gr. károlyi család birtokába. Akkor épült a kocsibehajtós terasz is. A kívülről szépen helyreállított épület északi homlokzatán a régészetileg föltárt középkori részletek is megfigyelhetők.

Kétkarú lépcső vezet föl az emeletre, a díszteremhez, ahol barokk falkép Szentgrót várának látképe (Le Dentu rajza, 17. század vége) töredéke látható. Az emelet délnyugati sarkán volt valaha a könyvtárterem.

Az 1970-es években kisebb régészeti feltárást végzett a kastély udvarán Vándor László régész. Ekkor kerültek elő a kaputorony maradványai, s kiderült, hogy a mai kastély keleti szárnyának egyes részletei a 15–16. században épültek. Vándor László a kutatást a következőkép összegezte:

" A feltárás csonka volta ellenére jelentős eredményeket hozott. Megállapítást nyert a középkori vár és a XVIII. századi kastély szoros kapcsolata. Megállapítottam, hogy a vár keleti szárnya a XV. század második fele és a XVI. század eleje közötti időszakban épült. Ennél korábbi leletanyag az ásatási területen nem került elő, de a 3. árokban feltárt kis falszakasz, amely a pince padlószintje alatt megmaradt, jelzi, hogy a késő középkori vár ugyanazon a helyen állt, ahol a XIII. században a Tűrje nemzetség vára felépült. Valószínűnek látszik, hogy a kastély északnyugati sarkába belefoglalt épületrész egyidős az elbontott keleti szárnnyal. A dongaboltozatos pince és a fölötte levő két földszinti helyiség falszélességei, valamint traktusszélesség megegyezik a keleti szárnnyal, a pinceboltozatok is ugyanolyan jellegűek. A mai épületszárny alá tekintő befalazott pinceablak jelzi, hogy ezen a részen az udvar felöl nem keretezte folyosó az épületet, mint a keleti szárnynál.

A XVIII. század elején a várat az új körülményeknek megfelelően nagy mértékben átépítik, és csak pár évtizeddel ezután kerül sor a középkori vár részleges bontására, és a kastély kiépítésére. A kutatás adatainak összevetése után feltevésem az, hogy a XV—XVII. századi vár zárt négyszög alakú volt, délkeleti sarkán a kaputorony körüli részén volt csak szabálytalan. Az északi szárny alapjaiban nagyon sok középkori részt őrzött meg, csupán pincerészét boltozzák újra. A főszárnyban nem lehet falkutatás nélkül biztosan középkori részt feltételezni, de az északnyugati sarok középkorinak tekinthető része bizonyítja, hogy vonala követi a vár külső falának vonalát, így valószínűvé teszi, hogy legalább alapozásban középkori részeket tartalmaz. Falszélessége alapján a déli szárny középső főfalát sejtem a vár déli külső falának."

Napjainkban az egyemeletes, egykori intézői lak három termében 2002-ben nyílt helytörténeti kiállítás mutatja be a kastély és a település történetét.

Források:

Vándor László: Szentgrót vára. (Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén) - KÖZLEMÉNYEK Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból  - 1978

Csorba Csaba - Várak, kastélyok, templomok magazin 2012 I. szám