Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZsámbékMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Zsámbék, Zichy kastély ( földvár, ezt követően kővár, majd a török időkben végvár )

A község nyugati részén, a Zsámbéki-hegy délkeleti lábánál, kisebb dombtetőn áll a barokk Zichy-kastély. A Zichy-kastély helyén a 12. században Aynard lovag földvára, ezt követően megerősített udvarháza állt, majd az 1200-as évek elejére kiépült a kővár.

Oklevelek tanúsága szerint a francia eredetű Aynard nemzetség, melyet Smaragd nemzetségnek, illetve később Zsámbéki családnak is neveztek, a királyi udvarban igen fontos tisztségeket töltöttek be. Volt közöttük vármegyei főispán, fehérvári prépost, kalocsai érsek, királynéi étekfogó, kancellár és országnádor is.

1398-ban Zsigmond király a várat és az uradalom nagy részét Maróti János bacsói bánnak adományozta. Azonban az is tény, hogy az Aynard utódok tovább éltek Zsámbékon, de 1403 után már nem voltak birtokosai.

Hunyadi János korában jelentős események zajlottak a várban. 1445 decemberében az országnagyok a zsámbéki várban megtartott tanácskozáson határozták el, hogy 1446 február 9-re Székesfehérvárra országgyűlést hívjanak össze. Az ezt követő 1446 június 6-án tartott pesti oszággyűlés, a nemesség részvételével a Rákos mezején választotta kormányzónak Hunyadi Jánost,  V. László kiskorúságának idejére. Hunyadi Mátyás 1467-ben mezővárosi rangra emelte Zsámbékot, mely szépen fejlődött a török uralom kezdetéig.

A zsámbéki vár jelentőségére mutató jó példa, hogy 1496 nyarán II. Ulászló király a budai pestisjárvány elől menekülve ide hozta magával a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

1541-ben Buda várának megszállásával egy időben a török Zsámbékot is elfoglalta. A harcok során a vár is és a templom is erősen megrongálódott.  Zsámbék a török korban a végvári rendszer egyik tagja lett.

A vár török kori ábrázolásai több tévedést tartalmaznak, melyek az esetleges régészeti kutatásokhoz nem nyújtanak segítséget. A zsámbéki vár török helyőrségének létszámát 1549-től ismerjük, ekkor 275 katonáról írnak. 1557 áprilisában a komáromi és győri vár katonái felgyújtották a zsámbéki palánkot, az őrség valamennyi tagja bent égett, és csak a vár kőtornya maradt. meg.

1596-ban és 1599-ben a keresztények elfoglalták és felrobbantották a várat, majd újra török kézre került. A vár 1661-1664 között magyar kézen, majd a török háborúk végéig, 1686-ig ismét a törökök birtokában volt. Az 1665-ben itt járt Evlia Cselebi szerint a domb tövében álló nyégszögletes vár téglából épült, és 300 katona állomásozott benne.

1689-ben a Zichy István vásárolta meg a zsámbéki birtokot és uradalmi kastéllyá alakíttatta. Az 1710-es években építették fel a végvári harcokban lerombolódott vár helyén a szép, emeletes saroktornyokkal díszített korabarokk várkastélyt. A Zichy családhoz fűződik Zsámbék újratelepítése elsősorban sváb, frank és bajor telepesekkel. Zichy István halála után a birtokot és a várkastélyt, fia Zichy Péter örökölte, ki a várban halt meg 1726-ban. Ebben az időben Óbuda is a Zichyek birtoka volt, így a család ezt követően a zsámbéki kastélyt már nem használta.

A zsámbéki kastély és uradalom 1766-ban a Királyi Kamara tulajdona lett. Ezt követően az épületegyüttes száz évig lakatlanul omladozott, már a lebontásának gondolata is felmerült. A 18. század elején letelepedett svábok, frankok és bajorok, a települést ekkora már igazi otthonuknak tekintették, ezért a helyi iparosok és parasztok elöljárósága úgy döntött, hogy megvásárolják a kastélyt és megmentik a bontástól.

Azonban a felújításra már nem maradt pénz, ezért 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek rendjének adták át az egyemeletes épületet, akik cserébe vállalták a helyreállítást. A rend tartományi házzá alakította át a kastélyt, melyet négyzetes épülettömbbé bővítettek. Az udvar északi oldalán álló középkori épületcsoport ennek az építkezésnek esett áldozatul.

Az Irgalmas Nővérek 1905-ben a felújított kastélyban kezdték meg a zsámbéki gyerekek elemi és polgári iskolai oktatását. 1924-re az épület azonban már kicsinek bizonyult, ezért a kastélyt kétemeletesre bővítették. A várkastély a 20. század elejétől kezdve a mai napig oktatási célokat szolgál. Jelenleg a Premontrei rend általános iskolát és gimnáziumot működtet az épületben.

Források:

Torma István (szerk.) MTA Régészeti Intézet MRT 7 - Pest Megye Régészeti Topográfiája - 1986

Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület, tájékoztató tábla a kastély előterében

Pati Nagy Elemér - Zsámbék, helytörténeti kiadvány  - 1994

Kastelyok.com honlap - Zichy-kastély

GPS: É 47° 32.826 (47.547104)
K 18° 42.932 (18.715527)

Információk: A község nyugati részén, a Zsámbéki-hegy délkeleti lábánál, kisebb dombtetőn áll a barokk Zichy-kastély. A kastély napjainkban iskolai intézményként működik, ezért nem látogatható.

Parkolási lehetőségként a kastély déli része előtt elterülő nagy parkoló területe ajánlott, de a romtemplomnál lévő parkolótól is csak 10 perces séta a kastély.

NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv