Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zselickisfalud - Ropolypuszta (Ropoly, Várhegy)

Zselickisfalud községtől DK-re 2,7 km-re emelkedik a Várhegy ÉÉNy-DDK-i irányban hosszan elnyúló hegy D-ről a közel azonos magasságú Hideg-tetővel függ össze, E-ENy felé fokozatosan lejt, hosszanti oldalai meredekek. A hegytető középső részét sánccal, illetve terasszal körülvett, jól körülhatárolható földvár foglalja el. 

A földvár DK-i vége felé van a legmagasabb része, ENy felé enyhén lejt egy lapos, széles nyeregig. Erről az oldalról sánc védte, amely ma már erősen szétszántott állapotban van, magassága kb. 1 m. Az egykori szántóföld ma már parlag, a sánc teljes szétszántott szélességében vörösre égett földből áll. A sánc kb. 50 m  hosszan figyelhető meg. A K-i, igen meredek oldal felett megszűnik, de az enyhébb lejtésű Ny-i oldalon még nyomon követhető egy rövid szakaszon. Hamarosan terasz alakjában kísérhetjük tovább, amely az egész egykori lakótelepet átfogja. (...)

A vár területe 530x 160 m, 5,36 ha. 

Rupul-t 1230-ban említik. A Rupol helynév a német Rupel személynévből ered és ez a terület legkorábbi birtokosának a nevét őrzi. 

Györffy György szerint: „ nyilván arról van szó, hogy Makariás fia Tamás ispán váruradalmat épített ki és ezt az uradalmat a vár helyéről nevezték Ropolynak... A vár II. Endre kori meglétét bizonyítja, hogy amikor 1230-ban újra körülhatárolták az uradalmat, Ropolynál említik a vár vizét (fluvius War, ma Várvíz), azon a helyen, ahol ma is Várhögy néven nevezik a Ropó-puszta feletti hegyet. 

Fügedi Erik szerint a Gutkeled nembeli (Majádi ág) felsőlendvaiak a Monoszló nembeliektől 1313-ban megkapták a ropolyi uradalom felét, de a vár nélkül. Ezért új várat építettek, Rupulújvárat (Rwpulwywar) a 14. század első felében a Kaposszigeten. Ez a vár lett a 15. század első felétől Kaposújvar, majd Kaposvár. A Várhegyen tévesen középkori alapfalakat is említenek, de ilyennek nyoma sincs. 

Forrás: Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005