Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jászó - JasovSzlovákiaFelvidékAbaúj-Torna történelmi vármegye - erődített kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Jászó, erődített premontrei prépostság, kolostor

Jászó (Jasov) település, Kassától mintegy 22 km-re nyugatra, a Kassai-medence délnyugati részén, a Bódva folyó partján fekszik. A kolostor a község nyugati részén a Malom-patak és a Bódva közötti sík területen áll. A ma látható templom és kolostoregyüttes helyén állt az a premontrei prépostság, amelyet a 12. században alapított Könyves Kálmán király. Építését a tatárjárás szakította félbe, majd 1255 után fejezték be. A Jászói prépostság mint hiteleshely 1262-1874 között jelentős közjogi feladatot látott el.

A 14. század eleje táján a település két részből állt. A Bódva jobb partján fekvő Jászóváralja és a bal parton fekvő Jászóból. A folyó fölé magasodó sziklán állott egykor Jászó vára, melyet 1312-től Károly Róbert és a jászói konvent egyezsége alapján építtettek fel. A várról 1407 után már nincs adatunk, feltehetően elpusztult. A jászói erődítményről szóló későbbi adatok már nem a várra, hanem a megerődített kolostorra vonatkoznak.

A gótikusan átépített prépostságot, Szaniszló jászói prépost a növekvő huszita jelenlét miatt, királyi engedéllyel 1421 ás 1436 között erődítménnyé alakíttatta át, amelyet tornyokkal erősített védőfalak öveztek. A 15. század közepe óta az erődített kolostort Jászóvárnak (Castrum Jászó) nevezték. Azonban huszita terjeszedésnek és az azt követő uralomnak nem állhatott ellen. 1440-ben Giskra katonái elfoglalták a monostort, amelyet 1447-ig tartottak hatalmukban. A premontreiek kénytelen voltak elhagyni a rendházat.

Az 1447. július 21-én Rimaszombatban kötött szerződés alapján Giskra köteles volt átadni Hunyadi Jánosnak a meghódított erődítményeket, amelyek között a megerősített jászói monostor is szerepelt. Azonban mikor V. László nagykorúságakor a tisztségeitől megfosztott Giskra távozott Magyarországról, csapatai csatlakoztak a „testvéreknek” nevezett katonai csoportokhoz, melyeket volt kapitányai vezettek. Kassa és környékén Talafúz János vezetett ilyen katonai csapatot, aki 1455-ben elfoglalta, és másfél éven át hatalma alatt tartotta a jászói monostort. Csak 1456 júliusában hagyta el Jászót, miután megegyezett az országgyűlés által megbízott követekkel, akik pénz fejében kiváltották a várat. A támadások és a katonák jelenléte nagy kárt okoztak a monostornak, épülete javításra szorult. Mivel továbbra is az a veszély állt fenn, hogy ismét harcok keresztt üzébe kerül, illetve elfoglalják, a prépostság Kassa város védelme és irányítása alá került.

1457-ben, Hunyadi László kivégzése után kiújultak a viszályok, és Talafúz ismét elfoglalta a monostort. A királyi sereget a „testvérek” csapatai ellen Rozgonyi Simon, Felső-Magyarország kapitánya vezette, akit Mátyás király Talafúz csapatainak felszámolásával bízott meg. A sárospataki csata után (1458) Rozgonyi Simon Magyar Balázs parancsnokkal üldözőbe vette Talafúzt, aki a sárosi várba próbált menekülni, de végül a jászói monostorban bújt meg, amelyet a királyi csapatok bekerítettek, és Talafúzt megadásra kényszerítették. A harcok után kijavították az kolostorépületet, megőrizve annak erődítmény jellegét.

A prépostság a huszita idők elmúltával egészen 1697-ig, a premontrei rend visszaállításáig, világi papok kormányzása alá került. 1619-ben Bethlen István csapatai, majd később 1676-ban Teleki Mihály kurucai dúlták fel a prépostságot. A 17. században a prépostságban lakó egri püspökök egyben jászói kormányzó prépostok is voltak. Fenesy Györgyöt igen nehéz időkben, a rendi mozgalmak és a Thököly-felkelés háborús viszonyait követően nevezik ki egri püspöknek és jászói kommendátornak. Nevéhez fűződik a rendi háborúk, főként Thököly uralma alatt romossá lett Jászóvár újjáépítése.

1685-ben a prépostság javainak összeírása szerint tűzvész pusztított az épületben, de Fenesy György alig évtizedes prépostsága alatt újjáépítette a hatalmas épületegyüttest. A Peschka-féle színezett tusrajzon a Fenesy által felújított Jászóvár látható nyugat felől, mert a préposti palota és a vár kapuja az erőd nyugati oldalán épült fel. A jelmagyarázatból kiderül, hogy a korábbi prépostok a várkapuval egybeépült masszív palotarészt és a mellette álló dél-nyugati bástyát használták rezidenciának, Fenesy azonban az észak-nyugati bástyában rendezkedett be.

A korabeli metszeteken látható középkori eredetű erődített kolostort 1740 körül bontották el. 1750-1766 között épült helyére a ma is álló későbarokk stílusú épületcsoport. A templom és a könyvtár freskóit, az oltárképeket Kracker Lukács festette, a templom szobrait és faragványait Johann Anton Krauss, a stukkókat Johann Hennevogel készítette.

Az 1792-ben bekövetkezett tűzvész után, a kolostor Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomában 1970-ben ismét tűz pusztított, amelyben a freskók is jelentősen megrongálódtak. A tűzvészt követően azonban sikerült helyreállítani őket. Az épületegyüttes átfogó felújítási munkálatai évtizedek óta tartanak. Ennek következtében jelentősen javult az kolostor épületegyüttesének az összképe. A munkálatok napjainkban is zajlanak, de a prépostság a jelölt időpontokban látogatható. A kolostor könyvtára mintegy nyolcvanezer kötetnyi hittudományi, filozófiai, természettudományos, földrajzi, történelmi és szépirodalmi könyvvet őríz.

Források:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Abaúj-Torna vármegye
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. 1796–1799
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Gyulai Éva: Egy régi kép egy még régebbi kolostorról - A jászóvári prépostság 17. század végi ábrázolása Joseph Peschka kamarai építész rajzán 1783, 2017/1-2.
J Kotrusová: Adatok a jászói Keresztelő Szent János premontrei monostor középkori történelméhez, 2018
Jászó - Jasov település honlapja: www.jasov.sk/village
A honlap korábbi szócikkének szöveganyaga

GPS: É 48° 40.943 (48.682381)
K 20° 58.033 (20.967211)

Információk: Jászó (Jasov) település, Kassától mintegy 22 km-re nyugatra, a Kassai-medence délnyugati részén, a Bódva folyó partján fekszik. A kolostor a község nyugati részén a Malom-patak és a Bódva közötti sík területen áll.

Az épületegyüttes átfogó felújítási munkálatai évtizedek óta tartanak. Ennek következtében jelentősen javult az kolostor épületegyüttesének az összképe. A munkálatok napjainkban is zajlanak, de a prépostság a jelölt időpontokban látogatható.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025