Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZrinHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb vármegye - Zrin, Zríny

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„…Zríny (Zrin) vára, a környékbeli hatalmas Zrínyi birtokok székhelye volt. Az első időkben (1302-től) a Babonicsok kezén volt, aztán Károly Róbert engedélyével, 1328-ban, Zrínyt, Babonics Iván, egy évre elzálogosította, Ugrin Iván és Lőrinc mestereknek, 250 márkányi bécsi dénárért, de a vár már soha sem került vissza a Babonicsok kezére. Lajos király, Bosznia és Dalmácia veszélyeztetett főnemeseit, a horvát királyságba telepítette át, és elvesztett ősi atyai földjeikért, az új hazában, újabbakat adományozott nekik. Így tett a Kurjakovichokkal, a Hrvatinicekkel (Kis Halapsich Horváth?) és másokkal is, és ez alapján engedélyezte, 1347. VII. 31-én, hogy édesanyja Erzsébet királynőés bátyja István vajda, Subics Gergelynek és György fiának örök időre odaadományozza Zríny várát, Osztrovica váráért cserébe, Zríny addigi tulajdonosának, Tóth Lőrincnek, Vasvár és Sopron vármegye ispánjának, pedig cserébe, Raholcát Bakvával, Iláccsal és Villyóval ( Orahovica, Špišić Bukovica, Ilač, Viljevo: mind Verőce vármegyében. Ford. ). A Subicsok ettől kezdve, a török invázióig bírták a várat, sőt erről a birtokukról nevezték magukat Zrínyieknek. 1577-ben, Zríny a törököké lett és uralmukban tartották egészen a XVII. század végéig, amikor is a törökök végleg kivonultak innen. 
Zríny egy igazi középkori vár volt, melyet egy hasonnevű település fölötti hegyen építettek fel. Itt soha sem volt valamiféle nagyobb vár: egy erős fal övezte az ovális fennsíkot, a bejáratánál egy magas és erős torony emelkedett, melyhez az út egy külsőváron át, vezetett. A vár nyugati oldalán még egy torony volt.Az 1699-es karlócai béketérképen meglehetősen jó alaprajza található a várnak. Weiss XVIII. századi kéziratában lévő rajz is hiteles, mely a várat még jó állapotban ábrázolja; az öregtornyának még teteje is van…” 

Engel Pál adatai szerint:

A Zrin települése fölött emelkedő zrínyi vár, az első említésnek időszakában a Babonics család tulajdonában volt (1293-1328.), aztán a Raholcai családé lett (1328-1347.). Az akkor még Subicsoknak nevezett család, 1347-ben kapta meg, s már, mint Zrínyiek, bírták is egészen a török foglalásig (1577, vagy 1578.). 

A vár mai állapota:

A vár jelenleg úttalan utakon, elhagyott és üres falvakon keresztül közelíthető meg, azonban a vár területe jelentős felújítási munkálatok alatt áll. Ez idáig elkészült a vár felvezetőútja, valamint a déli rész kapu-szorosának külső falazata és a déli öregtorony. Továbbá kitisztították, illetve felperzselték a vár keleti oldalát, valamint a falakkal övezett belső területet is. A jelenlegi felvezető út, a meredek hegyoldalt szegélyező várfalak nyugati előterében, annak aljában halad egészen a vár csak gyalogkapuként működő, külső kapujáig. Az észak-dél irányú, ovális falakkal övezett vár keleti oldala, egy keskeny plató fölé emelkedik. A keleti falak által ellenőrzött kisebb félholdalakú plató, egykor egy palánkkal övezett külsővárnak is helyet adhatott. A szakirodalom szerint, itt haladt el a vár legkorábbi felvezető útja is, mely a mára elfalazott, kettős, északi kapuhoz vezetett. A huszárvár létére utalhat az, a mára csak alapfalaként megjelenő falvonulat is, mely a keleti falnak kb. a közepéről, nyugatról keletnek zárja le a kifli alakú platót. A plató keleti oldala már igen meredek, melynek külső szélén, némi árok/sánc maradvány is megfigyelhető. A keleti plató a falmaradvány után, egyre szűkül, míg nem egy csak gyalogszerrel járható ösvénnyé nem válik. Ez az ösvényszerűség vezet a legrégebbi, északi kapuhoz. Tekintve a mára már elfalazott, kettős kaput, ez az ösvény valaha egy rendes felvezető út lehetett.
A várba a déli torony által ellenőrzött, jelenleg csak gyalog járható kapuszoroson keresztül, jelentős szintkülönbség legyőzésével lehet bejutni. A külső, bástyaszerű előudvart egy fal zárja, amin át egy közvetlenül a torony aljában nyíló kapun keresztül lehet bejutni az igen tágas várudvarra. A kívülről akár 6 méter magas, ovális övező-falak, belülről, helyenként csak 1, néhol 2 méter magasak. A nyugati fal első harmadában található a vár középső korszakaszának a kaputornya, benne az elfalazott kapuívvel. Ez után egy másik, kívülről rézsűvel ellátott, négyzetes torony következik, majd egy méteres magasságúra lepusztult falszakasz jön, ezután az északi oldal, ahol a legkorábbi kapubejárat elfalazott nyílásai találhatók. Az elfalazott kapukialakítás, az északi fal külső oldalán is jól megfigyelhető, sőt az egykori kerékvető is látható. Eztán egy falkiomlás, majd a keleti fal jön, melynek délkeleti, a déli toronyhoz közel eső szakaszán még megfigyelhetők a lőrések is. Végezetül maga a déli torony maradt. A torony jelenleg felújítás alatt áll, így az állványokon akár a falcsonkok tetejéig is fel lehet jutni.
A várat 2007. 04. 29-én bejárta: Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József. 

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 
Nadilo, Branko, Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén, „Građevinar” folyóirat 55/2003 évfolyam 5. száma 

GPS: É 45° 11.909 (45.198479)
K 16° 22.076 (16.367937)
Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Kostajnica-Djed
KosztajnicaKostajnica-Djed
Keresési előzmények
Zrin - Zrin, Zríny