Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Buzd - BozRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Buzd (Buss, Boz) falu 1290–1295 között Buzd, 1299-ben és 1332-ben ismét Buzd, 1334-ben Bozd néven jelentkezik az oklevelekben. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 34 dénárt fizet, 1333-ban 40 dénárt, 1334-ben 60 dénárt, majd 22 dénárt, 1335-ben 32 dénárt. 1405-ben Antal a plébános. 1510 előtt még Péter és Mihály plébánosok neve ismeretes (uo.). 1510-ben György a plébános. Buzd északi része káptalani birtok volt és a springi dékánsághoz tartozott.

A XV. század előtti templomot a XV. század végén és a XVI. század elején erődtemplommá építik át úgy, hogy az egyhajós templom padlásrészét felemelik, a hajót és a szentélyt erődített falakkal egybefogják.

Belseje kisméretű. Mennyezete hálóboltozatos, a gótikus kornak megfelelően.

Az oltáron az 153.-as (1523) csonka dátum a gótikus építkezések vagy az oltár építésének idejét jelzi. Későgótikus csarnoktemplom.

A védelemre átépített templom harci eseményeiről feljegyzés nem maradt. Egykori várfala mára visszabontott, és jelentéktelen. Két régi harangja van 1583-ból és 1678-ból.

Középkori lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.

Mindvégig, e század elején is lutheránus anyaegyház, és temploma is lutheránus.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 597.


GPS: É 45° 56.864 (45.947731)
K 23° 48.115 (23.801918)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház