Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nadab - NădabRomániaErdély és PartiumArad vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Az Alföld keleti szélén, a Fehér-Körös és az ennek bal oldalából Körösbökénynél kivált Malomcsatorna közötti sík területen fekszik Nadab község. Méri István szerint feltehetően már a 13. században állt itt egy erősség, amely az 1241–42-es tatárjárás idején is jelentős menedékhelynek számított. A 14. században a Nadaby családé, falai között nádori gyűlést is tartottak. Említik 1481-ben, majd 1486-ban is, ez utóbbi évben már a Dóczyaké. A 15. század második felében egy jelentős méretű, kúriaszerű épület, pontosabban castellum állt a régi vár belterületén, amelyben megyegyűlést is tartottak. Feltehetően a 16. században, a török uralom idején pusztulhatott el.

A vár Nadabtól északkeletre, 1 km-re, a „Dohányos”-nak nevezett területen, a régi Fehér-Körös félkörívben kanyarodó holtágának jobb partja közelében állt. Az Országos Levéltárban őrzött két, 18. század második feléből származó kamarai térképen még feltüntették a vár helyét. A lekerekített téglalap alakú, vizesárkokkal körülvett várhelyet „Munimentum” felirattal jelölték; belsejét keresztben húzódó földhányás vagy árok egy nagyobb nyugati és egy kisebb keleti részre osztotta fel. 

Az 1800-as évek első felében, a folyó szabályozásakor a várat az új Körös mederrel középen kettévágták. 1878-ban is földmunkák zajlottak itt, az ekkor előkerült régészeti leletekről Rómer Flóris kéziratos jegyzetei adnak hírt. A partolási munkák – a földkitermelés, illetve új gátak készítése – a vár nyomait teljesen eltüntették.

 

Források:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 539.

 

Rómer Flóris jegyzetkönyvei. KÖH Könyvtár. XL 108–110.

Méri István: A nadabi kályhacsempék. Arhaeologiai Értesítő X. (1957) 187–191.

Országos Levéltár. Kamarai Térképek. 359, 416.

Csorba Cs. 1972. 208–209.

Miletz J. 1876. 177.

Rusu A.–Hurezan G. 1999. 61–63.

Lanevschi, G. 1981. 427.

Rusu A. 2000. 568.

Gerecze P. 1906. 117.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház