Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Öthalom, Ó-Aradvár - Arad Ispánsági vára

Arad már a 11. században várispánsági központ volt, melynek első Árpád-kori vára, a mai Arad városától 7 kilométerre keletre, az egykori Glogovác, magyar nevén Öthalom falu mellett feküdt. Ezt királyi alapítású ispánsági várat jóval a tatárjárás előtt felhagyták. A várnak helyt adó kiemelkedést valaha a Maros folyó két ága fogta közre, melyen már az őskorban is megtelepedtek, de találtak itt 3-4. századi és 8-10. századi leleteket is.

A várhelyet 1971-ben sikerült beazonosítani, majd 1975-től az aradi Múzeum régészei több alkalommal végeztek a területén ásatásokat. Ennek során megtalálták a jellegzetes, fából készült sáncszerkezet maradványait. Az ispáni vár formája trapéz alakú volt, 100 × 120 × 160 × 160 méter oldalhosszúságokkal. Mivel a terület hosszú ideje mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért a vár sáncai jelentősen lepusztultak, a sáncokat övező kb. 8-12 méter széles árok, szinte teljesen felöltődött. A vár területe napjainkban is szántóföld, melynek csekély maradványai, terepalakulatok formájában gyengén, de még érzékelhetőek.

A kutatóknak a keleti oldal sáncának átvágásakor, sikerült azonosítani a sáncon álló gerendaváz maradványait. A vörösre égett föld bizonyította, hogy a korai várat egy jelentős tűzvész pusztította el. Az előkerült leletek alapján az első vár a 10–11. század fordulóján állhatott.

A tűzvészben elpusztult várat a korábbi sáncok nyomvonalán, hamarosan újjáépítették. A sánc megújításakor az első építési periódusban készített külső árkot újraásták és kimélyítették. Bár az előzőnél szélesebb talpú töltést építettek, csak földbe levert fatörzseket használtak az új sánc megerősítéséhez. Ezek elkorhadt maradványait megtalálták a feltárás során. A régészek a vár belső területén 10–12. századi településnyomokat és többrétegű temetőt tártak fel. A sánc tetején árpád-kori, de pontosabban nem meghatározható vas nyílhegy került elő. A temetőben Orseolo Péter, I. András és I. Béla királyok érmeit találták, valamint 11–12. századi sírleletek kerültek elő. A temető használatát, a leletek alapján a 12. század folyamán hagyhatták fel.

A jelenleg rendelkezésre álló leletek és információk alapján, a szakemberek a vár második periódusát a 11. század első felére helyezték. Mikor az aradi káptalan megalapításra került, II. Béla király az Ó-Arad ispánsági várat is az új prépostságnak adományozta. Erről egy 1177-ben kelt összeírás tájékoztat.  A várhely felkeresésekor ajánlott meglátogatni a Szent Márton prépostság romjait is, amely szabadon megtekinthető.

Összeállította: Keserű László - 2025

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 369-370.