Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Körösszeg - CheresigRomániaErdély és PartiumBihar történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Körösszeg vára

Körösszeg községének Ny-i oldalán, a Sebes-Körös folyó partjának közelében emelkedik a középkori vár egyetlen jelenleg is látható épülete, a szabálytalan hatszög alaprajzú, alul 4 méter falvastagságú és 24 méter magasságú lakótorony. A fölfelé fokozatosan elvékonyodó téglafallal készült torony alsó két szintje boltozatos fedésű lehetett, míg a többi fagerendás mennyezetű.

A téglafalban különböző ajtó és ablaknyílások, egykori erkélyek és gyilokjárós külső védőfolyosóra utaló gerendafészkeket figyelhetünk meg. Ez a lakótorony teljes magasságáig fennmaradt, mivel a háborús évszázadok elmúltával biztonságos falai között a környék lakossága gabonát tárolt, így vigyázta és óvta.

Ezzel szemben a vár többi részét teljesen lebontották, mivel annak tégláit építőanyagul használták fel a lakóházaikhoz. Bár még nem történt meg a régészeti feltárása, de Adrian Andrei Rusu román várkutató felmérése szerint az egykori trapéz alakú külsővára úgy 120 x 130 méteres területet foglalt magába, amelyet mély vizesárok és téglából emelt várfal övezhetett. Valószínűleg az egész erődítmény téglából készülhetett, ezen a kőben szegény vidéken ez volt az elérhető egyedüli építőanyag.

A külsővár épületeinek megismerésében fontos szerepet játszik egy 1653-as inventárium {várleltár}. A korabeli dokumentum szerint a hatalmas lakótorony mellett emelkedett a sok szobával rendelkező palotaszárny és kápolna. Ezek alkották a belsővárat, ami a terepen jelenleg is felismerhető módon úgy 50 x 35 méter nagyságú lehetett.A vár szegényes fegyverzetét mindössze két rongált tarack, egy hatcsövű seregbontó és huszonhét szakállas puska alkotta. A kaputornyon keresztül megközelíthető külső erődítményben a helyőrség katonáinak kisebb lakóházai, az istállók és raktárak sorát írták össze. A várbeliek ellátását szolgálta még a négy kővel őrlő gabonamalom és egy kocsma is. Mindezeket a lakótorony kivételével a téglavár XVII. századi romba dőlése után fokozatosan lebontotta a környék lakossága.

Története:

Körösszeg várát az 1241–42-es pusztító tatárjárás viharának elmúltával az Árpád-házi IV. Béla király udvari köréhez tartozó Borsa nemzetség tagjainak parancsára emelhették. A Körös folyó mentén hatalmas földbirtokokat sokszor erőszakkal megszerző bárók közül többen is viselték a nádorispáni méltóságot.

Magáról a körösszegi várról az első, napjainkig fennmaradt okleveles említés 1289-ből való, akkor Borsa nembeli Beke nagyúr uralta. A következő esztendő nyarán a vár falai alatt táborozó „Kun” IV. László királyt az őt körülvevő és általa kedvelt kunok orvul legyilkolták. A közelebbi körülmények nem ismertek, de a hagyomány szerint a Borsa nemzetség fejének, Kopasz nádornak az ártó szándéka is közrejátszhatott a királygyilkosságban.

A Borsák a XIV. század elején anarchikus belháborúba zuhant Magyarország tiszántúli vidékeiből hatalmas magántartományt hasítottak ki, ahol senkit nem ismertek el maguk felett. Zsarnoki uralmuknak csak Anjou Károly király 1317-es hadjárata vetett véget, ezután a bihari királyi várnagy hatáskörébe tartozott a váruradalom. Mint annyi más várunkat, ezt is Luxemburgi Zsigmond király adományozta oda az őt a magyar trónra segítő bárók egyikének, Losonczi Istvánnak.

Mivel a főúr hat esztendő múltán fiúgyermek hátrahagyása nélkül hunyt el, a Csáky főnemesi család kapta meg. Az ekkor végzett összeírás szerint a kővárhoz tartozott szolgálni Körösszeg mezővárosa és még 13 jobbágyfalu. Jól gazdálkodhattak a földesurai, mert egy 1421-es oklevélben már 29 település tartozott az erősséghez.

Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a keresztesek feldúlták a falut, de a téglavárat nem bírták bevenni. A török hódoltság fokozatos kiterjedésével a hadászatilag igen fontos Nagyvárad előváraként szerepelt. Szalárdi János erdélyi krónikaíró 1568-ban úgy emlékezett meg róla, hogy a „Csáky urak régi elavult vára”. Ezt rongálták meg 1598-ban a Nagyváradot sikertelenül ostromló török-tatár seregek, de rövidesen a sérüléseit kijavították.

1653-ban még inventárium készült róla, de hamarosan a hajdúszabadságot követelő és őket fegyverrel elűző Csáky család várát a bosszúszomjas szabadlegények felgyújtották. Ezzel sorsa megpecsételődött, többé nem állították helyre falait és épületeit, melyeket a környék lakossága fokozatosan lebontott, egyedül a hatalmas lakótornyot használták fel gabonaraktárul. Napjainkra {2019} azonban ez is tetőzet nélkül, gazdátlanul pusztul, régészeti feltárása és helyreállítása még nem történt meg.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 269.

 

GPS: É 47° 2.613 (47.043549)
K 21° 40.070 (21.667839)

Információ: Megközelítése: Körösszeg (Cheresig) község Románia Ny-i határának közvetlen közelében található. Ide az ártándi határátkelőnél Nagyvárad (Oradea) városába személygépkocsival érkezve, majd onnan a DNy-felé induló mellékútra lekanyarodva juthatunk el. A sík területen már messziről észrevehető a középkori lakótorony épülete, mely a település Ny-i oldalán emelkedik. A várhoz 2019-ben fehér kövel szórt utat alakítottak ki.

Fontos! A vár csak a román oldal felöl érhető el! Bármennyire is kecsegtető, de a vár mellett húzódó határ magyar oldalról történő átlépése tiltott határátlépésnek minősűl!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció