Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szalárd - Adorján vár

Nagyváradtól É-ra, 20 km-re, a Berettyó közelében fekszik Szalárd (Sălard) település. Várát legkönnyebben a községből a Hegyközszentimre felé vezető úton érhetjük el. A Berettyó felett átívelő hídon átkelve, a töltés mentén haladva kb. 1200 méter megtétele után érünk a várhoz.

Itt egy kb. 8 m magas, messzire ellátszó épület (torony- vagy palotarom?) É-i sarokfala dacol az idővel. Egy ablakfülke látható az emeleten, baloldali falában nyílással. Felső szintjén boltozat nyomai ismerhetők fel. A rom mellett DNy-ra, 3 m-re bozóttal benőtt, kövekkel teli gödör van, melynek helyén egykor szintén valamilyen építmény állhatott. A vár dombját beépítették a Berettyó jobb parti töltésébe, így egyéb maradványai mára megsemmisültek, eredeti kiterjedését megállapítani nem lehet.

Az adorjáni uradalom alapjait a Dunántúlról ideszármazott Geregye nb. I. Écs fia, Pál országbíró vetette meg, aki már 1236-ban több birtokot nyert a királytól ezen a vidéken. Ez időben kapta meg az adorjáni birtokot is, és feltehetően ő építtette fel a tatárjárás után, 1242 – 1276 között Adorján várát.

A vár első említése 1277-ben történik, amikor a IV. László ellen fellázadt Pál fia Miklóstól a Borsa nb. Tamás vezette királyi sereg a várat elfoglalta. Az erődítmény a következő évben Borsa nb. Tamásé és fiaié lett. IV. László halála után az Anjou-párti Borsák III. Endre király ellen is fellázadtak. III. András király 1294-ben ostrommal elfoglalta a várat, melynek során Tamás fia Lóránt erdélyi vajda életét vesztette.

Úgy látszik azonban, a király megbocsátott a Borsáknak, mert Adorján vára továbbra is az ő kezükben maradt. Borsa Kopasz nádor birtoka volt, aki 1317-ig itt tartotta székhelyét. Ekkor I. Károly király ellen fordult, de a debreceni csatában a királyi seregtől vereséget szenvedett. Kopasz nádor Adorján várába menekült, amit Károly király hada ez év júliusában elfoglalt. A király a lázadó főurat végül Sólyomkő várában fogta el, életét megkímélte, de birtokait elkobozta.

Adorján vára 1395-ig királyi vár, amikor Zsigmond Szalárd városával együtt Csáky Istvánnak és fiainak adományozta más birtokokért cserébe. A birtokba a váradi káptalan 1396-ban iktatta be Csákyt és fiait, és ez időtől hosszú századokon át e család birtoka volt. 1421-ben Csáky György birtokában találjuk, Csáky Benedek 1490-ben a vár falai közt végrendelkezik. Ferdinánd király vezérei, Zabárdy Mátyás váradi püspök és Tahy Ferenc 1556-ban meg akarták ostromolni a várat, mire az akkori birtokos, Csáky Pál a vár kapuit megnyitotta, és a király pártjára állt.

A törökök 1598-ban rövid időre elfoglalták, visszavétele után továbbra is a Csákyak birtokában maradt, így 1625-ben Csáky Istváné, 1696-ban Csáky Lászlóé, majd 1800-ban gróf Csáky Zsigmond tárnokmesteré és örököseié. Pusztulásának körülményeit nem ismerjük; a 19. század második felében rombolhatták le, köveit a lakosság hordta szét építkezéseihez.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 406-407.