Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Kotor - Kotoriba, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zala történelmi vármegye - Vár

Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Kotor vára (Zala vm. Perlaki járás)
Hogy nézett ki Kotor vára?
A kotori (ma Kotoriba) Josip Ružić udvarán feltárt régészeti leletek, különös figyelmet keltettek. Josip Ružić, egy gödör kiásásakor, úgy 1,5 méteres mélységben, ferdén levert, már elszenesedett, 35-45 centiméter átmérőjű faoszlopokat talált. Az oszlopsor, a megnyitott résztől balra is és jobbra is folytatódott. Itt egyébként egy elpusztult nagyvad, már elszenesedett agancsára is ráleltek.
A hely fekvése, de különösen a Mura áradásainak következtében kialakult hordalékrétegek és az innenső parti emberek utalásai alapján, nem lehetett kizárni, hogy az itt talált oszlopsor, valamilyen régi partvédelmi rendszer részét képezték. Tekintettel arra, hogy az újabb kori történelem során erre sohasem folyt a Mura, melynek egyik folyóága innen 100 méterrel távolabb található, jogosnak tűnik az a megállapítás, hogy itt egy partvédelmi erősítés helyett, valamiféle sáncról van szó, melynek tönkretétele az itteni emberek műve. A leleteken kívül az is érdekes, hogy a helyiek Kotoribának ezt a részét, még ma is várhelynek (Gradišće) nevezik, ahol emberi csontmaradványokra is leltek, ami megcáfolhatatlanul beszél arról, hogy ezen a helyen, valaha egy temető is volt. Ha ezeket az érdekes leleteket kipótoljuk a már meglévő történetírásban megtalálható adatokkal, akkor legalábbis részlegesen, de pont ide rekonstruálhatjuk az ősi kotori erősséget.
A 16. század egy időszaka, de különösen a 17. század, az oszmán birodalom nagy fölényének a korszaka volt, amikor is mélyen be tudott hatolni Európába. A törökök uralta dél Magyarország határa a még szabad Horvát királyság felé, a Mura vonalán húzódott. Mint ahogy a törökkel szemben húzódó többi határszakaszon, a határ itt is képlékeny volt, amit a mindkét oldali fosztogató csapatok számtalanszor megbontottak. Ezekben a csatározásokban, különösen kiemelkedő szerepe volt a nemes Zrínyi családnak, akik 1546-tól, 1671-ig, a Muraköz urai voltak.
Hogy a váratlan betörésektől biztosítsák a határokat, Légrádtól Muraszerdahelyig, a Zrínyiek egy sor erődítmény emeltek a Mura mentén. Először a vízrajzi szempontból jelentős stratégiai pontot képező, Mura, Dráva összefolyásában lévő Légrád vára jött létre, ami 1567-ben már állt, aztán valamivel később, 1661-ben felépítették Újvárt (Novi grad) is, majd 1662-ben a legendás Zrínyi Újvárt.
A 17. század közepére felépítették Kotor várát is. Az 1646-os esztendőben megemlítették, hogy Zrínyi Péter egy jelentős győzelmet aratott Kotornál a törökök fölött, amikor is a törököket „teljesen tönkreverték és átszorították őket a Murán, amelybe sokan bele is fulladtak”. A későbbiekben a kotori erősség meglétét, Zubich Iván, zágrábi kanonok, az általa végrehajtott kanonoki vizitáció alkalmával is megerősítette, amikor 1688. május 4-én Kotorba érkezett, amit a jelentésében erődként említett meg. Az 1752-es esztendőben, Bedekovich József beszélt a „NATALE SOLUM” cím alatt ismert művében, a Mura menti „čardak” rendszerről (am. őrgóré lánc), mely a török elleni védőrendszerként szolgált.
A kotori erődítmény valamikori kinézete:
Az erőd alakja négyszögletes volt, bástyákkal a sarkain. A védőfalakat facölöpökből építették fel, melyek közé földet döngöltek. Az erősség falain belül, fából készült épületek voltak, melyekben a Zrínyiek állandó, mintegy száz főnyi helyőrsége lakott. Az erőd, Kotoriba legmagasabb topográfiai pontján, a mai általános iskolánál volt megtalálható.
Egészen 1719-ig, amikor is az ősi, fából készült Szt. Kereszt kápolna helyén megkezdték a település mai templomának felépítését ((1760-1776. épült), a régi temetőben állt egy másik kicsiny, fából készült kápolna is, mely egy 18. szd. eleji tűzvészben leégett, úgyhogy a muravidi (a vidék legrégebbi egyházközsége) papok a misét, egy parasztportán tartották meg.
Mind a régi temetőt, mind a temetőkápolnát, mind az erődöt, egyazon sánccal vették körbe. A sánc előtti, jó néhány méter széles árkot, vízzel árasztották el, melynek partfalait, szintén cölöpökkel erősítették meg. A sáncárkot a Mura főmedrével kötötték össze, mely ekkoriban az erőd közvetlen közelében folyt el, csak a későbbiekben, a folyó kanyargósságának átalakulása következtében került a fősodor vonal kb. 1 kilométerrel északabbra. A régi medervonal maradványa, még ma is szépen felismerhető a terepalakulaton. A fentiek alapján, a Josip Ružica udvarában lévő elszenesedett cölöpök, valószínűleg közel 300 évesek lehetnek.
Az erőd körül, különösen a déli lapályon egy külváros (mezőváros, suburbium) sarjadt ki, amit kereskedők, parasztok és kézművesek laktak, akiket az erőd által nyújtott biztonság vonzott oda. Ennek köszönhetően, Kotor lett az egyik első olyan település a Muraközben, mely megkapta a mezővárosi rangot, így már 1715-ben is az volt, amikor a kanonoki vizitáció jelentésében feljegyezték róla, hogy a településnek 100 portája és 500 lakosa volt.
A török erejének 18. századi meggyöngülése miatt, a kotori erőd elvesztette stratégiai jelentőségét. Az erődből az állandó helyőrség is távozott, így a fából készült erődöt az állagmegóvás hiánya és a tűz is rombolta. Az egyik forrás arról beszél, hogy a facölöpöket, a helyi parasztok használták fel a házaik építésénél. Így az idő vasfoga és az emberek viszonylag gyorsan eltüntették ezt a régi erősséget, és a feltöltött sáncárkokon új házak sarjadtak ki. Az erőd esetleges nyomait, még mindig a föld alatt kell keresni, legalábbis erről beszélnek a Josip Ružica udvarán talál leletek.
Forrás: Kako je izgledala utvrda Kotori.htm, szerző és honlap megjelölése nélkül, csak az „utvrde" keresőszóra kidobott anyag.
Fordította: Szatanek.jozsef@hor.b-m.hu
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.