Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkrákos - RacuRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Csíkszereda fölött É-ra, a 12-es főút mentén fekszik Csíkrákos (Racu) falu. A község fölötti magaslaton áll a középkori eredetű erődtemplom, mely bár csíkrákosiként közismert, a ma már Csíkrákossal teljesen egybeépült Göröcsfalva területén áll.

A falu az 1332. évi pápai tizedjegyzékben „Rakus” néven fordult elő, Szent György tiszteletére szentelt templomát 1433-ban említették először. Mivel a templomban és körülötte alapos régészeti feltárást és falkutatást nem végeztek, nem tudható biztosan, hogy a mai, feltűnően rövid hajó egy román kori egyház hajója volt-e, vagy az egész épületegyüttessel egyszerre, a 15. század második felében, esetleg a 15-16. század fordulóján épült. A félköríves, egyetlen hengertaggal ellátott déli ajtókeret a gótika terméke. A déli oldal csúcsíves ablaka, valamint az É-i oldal pillérei a késő gótikus korszakból valók. A torony és a szentély feltehetően a 15. század második felében, vagy a 15-16. század fordulóján épült, formaviláguk a késő gótika jellemzőit hordozza. A vaskos torony hadi rendeltetésről tanúskodik, alsó rései az íjjal való védekezést is lehetővé tették.

A templomot 1758-ban barokk stílusban átépítették. Ekkor magasították tornyát, ráépítve a középkori részre a ma is használatos, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangházat. Szintén ekkor emelték a déli oldalszárnyat, a sekrestyét pedig nyugatról egy oldalkápolnával bővítették. Ugyanekkor, vagy kevéssel ezután épülhetett a déli oldal árkádos folyosója, s talán a védőfal déli bejárata is. 1938-ban a templomot javították. Ennek során napfényre került két freskótöredék a szentély belső északi falán.

Csíkrákos középkori templomának jellegzetessége, hogy 10 m hosszú hajója lényegesen rövidebb, mint sokszögzáródású szentélye. A kettőt egymástól csúcsos diadalív választja el, amelynek vállkövein egy-egy pajzsdíszítés van. A diadalív hajó felé néző déli oldalán freskótöredékek láthatók. A hajót vakolt, a szentélyt pedig gótikus boltozat fedi két négyszögű és egy poligonális boltszakasszal. A szentélynek két csúcsíves ablaka maradt fenn, a harmadikat a déli oldalszárny takarja, mérműve a szentélyből ma is látható. A szentély sarkain kettős vízvetővel ellátott, faragott kövekből rakott támpillérek helyezkednek el.

A hajó nyugati oromfalához épült a torony, amelynek földszinti része és öt emelete középkori. A fal három oldalát emeletenként egy-egy keskeny, magas lőrés töri át. Ezeknek magassága felfelé haladva egyre csökken. A válogatott terméskövekből épült torony küloldalát vörös vonalakkal kihúzott, kváderfalazást utánzó festés díszíti, az éleken armírozást imitálva. A lőréseket és a felső, félköríves ablakokat vörös szegély, helyenként leveles, liliomos díszítés veszi körül. A torony déli, nyugati és északi falán különböző emberi alakok, állatok, csillagok láthatók. Sajnos napjainkban a torony fel van állványozva, a restaurációs munkálatok pedig a pénzhiány miatt csak lassan haladnak, így a torony teljes szépségében csak évek múlva lesz ismét látható.

A templomot kívülről egy 2,5-3 m magas, szabálytalan alaprajzú, valószínűleg 17. századi eredetű lőréses fal keríti, melynek déli oldalán barokk stílusú, oromfalas bejárat áll. Tőle keletre egy kisebb oldalbejárat kapott helyet, amelyet azonban már régóta nem használnak. Ez talán valamivel régebbi, mint a mai bejárat.

A védőfal délkeleti oldalán egy kelet felől félköríves, pontosabban egy lekerekített sokszög záródású, kápolnára emlékeztető épület áll, melynek rendeltetése bizonytalan. Nyilván nem védelmi céllal épült, korábbi, mint a védőfalak. Lehet, hogy a román kori templom szentélyének maradványa, de lehetséges, hogy egy félköríves szentélyalapra épített későbbi (temető)kápolna volt. Keletre néző falát kívül két utólag hozzáépített pillér erősíti, bejárata nyugatról nyílik egy egyszerű, négyszögletes kivágású ajtón keresztül. Északi oldalán két résszerű ablaka van.

A védőfal keleti szakaszán két fordított kulcslyuk alakú lőrés látható. Ez a lőréstípus a csíki templomok közül egyedül itt, Csíkrákoson jelent meg. A zömök támpillérekkel erősített falat cseréppel fedett nyeregtető védi.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 605-606.


GPS: É 46° 27.274 (46.454571)
K 25° 46.353 (25.772543)

Csíkszereda fölött É-ra, a 12-es főút mentén fekszik Csíkrákos (Racu) falu. A község fölötti magaslaton áll a középkori eredetű erődtemplom, mely bár csíkrákosiként közismert, a ma már Csíkrákossal teljesen egybeépült Göröcsfalva területén áll.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház