Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Fogaras - Făgăraş, Románia, Erdély és Partium, Fogaras történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A Fogarasi-havasok É-i lábánál, a Brassóból Szebenbe vezető út mentén, az Olt bal partján fekszik az ősi város, Fogaras.
A vár keletkezése bizonytalan. Mikor Fogaras és vidéke Ugrin mester halála után Apor (Opor) László vajda birtokába került, valószínűleg ő emelt 1310 körül a mai vár helyén fa erősséget. Van azonban olyan vélemény is, mely szerint a vár alapjai a Csák nemzetség Újlaki ágából származó I. Bás comes unokaöccse, Pós (Pous) mester rakta le 1227–1233 között. A vár később a havasalföldi vajdák hűbérbirtoka lett, az első ilyen vajda László (Vlad) 1372-től használta a Fogaras hercege címet. Mátyás király 1464-ben kivette Fogarast a havasalföldi vajdák kezéből és azt vingárti Geréb Jánosnak, a későbbi erdélyi vajdának és fiainak adományozta. A XV. század végén Mátyás király fia, Korvin János kapta meg, kinek halála után, 1505 őszén II. Ulászló király Bornemissza Jánosnak adta. Ekkor Tomori Pál lett itt a várnagy, aki később, a mohácsi csatában a magyar seregek vezéreként életét vesztette. I. Ferdinánd király 1527-ben Majláth Istvánnak, valamint Nádasdy tamásnak adományozta. Később Majláth házassága révén az egész várat megszerezte. Majláth a korábbi favárat leszedette és helyére 1535-40 körül kőből és téglából épült, magas fallal és vizesárokkal kerített kétemeletes várat építtetett. A János király ellen 1539-ben pártot ütött Majláth saját várában jól elsáncolta magát, és hosszabb időn át sikerrel állta az egymást szinte évenként követő ostromokat. Végül a törököknek, Musztafa pasának sikerült csellel kicsalogatni várából a főurat, hogy aztán foglyul ejtve a sztambuli Héttorony falai közé zárják Majláthot, aki itt is halt meg 1550-ben. Férje halálával az özvegy, Nádasdy Anna, majd fia, Gábor birtokolta Fogarast. Majláth Gábortól János Zsigmond fejedelem vásárolta meg 30.000 forintért, éppen annyiért, amennyiért aztán 1567-ben Békés Gáspárnak elzálogosította. A fejedelmi címre áhítozó Békést innen 1573-ban verte ki Báthori István fejedelem (későbbi lengyel király), majd az ostromban megrongálódott várat kijavíttatta. 1588-94 között Báthori Boldizsár birtokolta a várat, a palota déli szárnyán ő alakíttatta ki a kettős árkádsort. 1589-ben Fogaras és uradalma (64 falu) Báthori Zsigmond fejedelemé lett, aki azt feleségének, Maria Cristierna osztrák főhercegnőnek kötötte le hitbér ellenében. 1599 őszén Mihály vajda foglalta el a várat, és birtokával együtt ő is feleségének, Stancának adta. A miriszlói vesztett csata (1600. szeptember 18.) után ide menekült vissza, majd később a Bodza-szoroson át egy időre elhagyta Erdélyt. Bocskai István fejedelemsége idején, 1605-ben az erdélyi fővezér, Gyulaffy László előtt nyitotta meg Fogaras várának kapuit a német őrség. Bethlen Gábor sokat építkezett Fogarason; megújíttatta, korszerűsítette azt, és a kicsinosított erősséget 1626-ban második feleségének, Brandenburgi Katalinnak adományozta. Bethlen halála után az özvegytől az 1630-ban fejedelemmé választott I. Rákóczi György vásárolta meg, aki itteni építkezései után feleségének, Lórántffy Zsuzsannának adta. A császári őrségétől 1661-ben a Kücsük Mehmed pasa által vezetett törökök foglalták el a várat, tőlük pedig az általuk fejedelemmé tett I. Apafi Mihály birtokába került (az ő idejében egyébként igen sűrűn, tíz alkalommal tartottak Fogarason országgyűlést). Apafi – követve az addigi fejedelmi hagyományt – szintén feleségének, Bornemissza Annának adományozta a várat és birtokát, akinek halálával pedig fiára, II. Apafi Mihályra szállt az, s ennek elhunytával a kincstár birtokába került Fogaras. 1762-ben Mária Terézia a várat (uradalmával együtt) 80.000 forint ellenértékért 99 évre elzálogosította a Szász Universitásnak. 1878-ban megalakult Fogaras vármegye, székhelye pedig Fogaras városa lett. A megyét 1950-ben megszüntették, területét Brassó megyéhez csatolták.
A síkságra települt fogarasi vár a Majláth István által lebontatott favár helyén épült fel, de erődítésein, épületein még a XVII. században is alakítottak mindenkori birtokosai. A szabálytalan négyszög alakú külső várfalakat mintegy 50-70 méter szélességben kb. 6 méter mély vizesárok fogta közre, melyet a közeli Olt folyóból töltöttek fel. A vár (várfal) bejárata a keleti oldalon álló, négyszög alaprajzú, emeletes, lőréses kaputorony alatt volt kialakítva, ehhez cölöpökre fektetett fahíd vezetett az árok vize felett. A vár négy szegletét olasz rendszerű, kb. 10 méter magas bástyák erősítették (az északkeleti kivételével un. fülesbástyák), ezek mindegyike 6 ágyúval volt felszerelve. A kaputorony mögötti falszoroson átérve a külső falak vonalát követő kétemeletes belső vár épülete tűnik fel, falai belső udvart fognak közre. A várkastély sarkain álló tornyok közül három sokszögű, a kör alapról induló délnyugati torony felső részén szintén sokszögre vált, tetőzetéből a keresdi várkastély donjonján látható kis melléktoronyhoz hasonlító tornyocska emelkedik ki. Az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, melynek három oldallal záródó szentélye a külső és a belső várfalak közötti térbe nyúlik. A kastély déli szárnyának első emeletén a nagyterem (tanácsterem), ennek közelében pedig a fejedelmi lakosztály helyezkedik el, bejárataik a belső udvarra néző késő reneszánsz, oszlopos-árkádos folyosóról, loggiáról (Báthori Boldizsár 1589-94 közötti építkezéseinek része) nyílnak. A lakosztály faragott ajtaján kőcímerek és zárókövek díszlenek. Az emeleten volt továbbá az ebédlőterem, a társalgó és itt sorakoztak a vár életét irányítók szálláshelyei. Jelenleg a várban (többek között) történeti múzeum és népművészeti műhely működik, egyik része turistaszállónak van átalakítva.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 202-205.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.