„… Lobor vára egy szűk szoros fölött helyezkedik el, melyen át Loborból Lepoglavba lehetett jutni. Lobor castrumát 1259-ban említik meg, amikor Mária királyné a Puchynin fiaknak adományozta. Később a Cillei grófok Lobort is megkapták, majd a Vitovácé és fiaié, aztán Székely Jakabé, 1504-ben Beriszló Ferenchez került, hogy végül Keglevich Péter tulajdona legyen [3].
A várat egy hegy ormára helyezték el úgy, hogy a vár területét egy sziklaárok választja el a hegy további részétől. A vár elülső részében - ahol két szint még látható - laktak valamikor. A várudvart, de az egész várat és a lakórészt is kettős, félkör alakú fallal övezhették.
[3] Lobor településéhez közel, a Keglevichek egy kies kastélyt építettek fel, melyet egészen a legújabb korig laktak. …”
---/---
„….Az egyik közeli hegyen találhatóak meg, a középkori Lobor várának romjai, melyet 1259-ben említettek meg, amikor is Mária királyné odaadományozta egy bizonyos Puchynin fiainak. A későbbiekben egyéb urak váltották egymást benne – a Cillei grófok, Vitovác János, Székely Jakab, majd 1504-ben Beriszlói Ferenc tulajdona lett, végezetül, Keglevich Péteré, aki 1537-tol 1542-ig horvát bán volt.
A Keglevichek felhagyván középkori várukat, a 16. század végén, vagy a 17. század elején a Zlatartól északnyugatra eső síkságon felemeltették kora barokk kastélyukat....”
---/---
Loborgrad/Pusti Lobor – Loborvár/Puszta Lobor
Loborvár maradványai, Lobor településétől kb. 3 kilométerrel északabbra, egy viszonylag alacsonyabb, a Krapina völgységből nézve rejtőzködő, 520 méter abszolút magasságú hegyen található. A vár ellenőrzése alatt tarthatta az Ivánscsica hegység nyugati masszívumán áthaladó kocsiutat. A vár a három oldalról igen meredek hegycsúcsnak szinte egészét elfoglalja. Megközelíteni egyedül az északi oldalról lehetett, az Ivánscsica hegység itt délnek ereszkedő lejtőjének nyaktagján keresztül, amit egy sziklába vágott védőárokkal vágtak ketté. A védőárkon átkelve lehetett a külsővárba jutni, melyből mára csak jelentéktelen maradványok láthatók a védőárok mentén. A belsővárat magára a hegycsúcsára építették fel. A vármag egy legalább kétszintes, szabályos téglalap alakú (18x7 m) építményből állt, amihez utólag egy hatalmas, félkör alakú ágyútornyot (bástyát?) illesztettek. A várnak ez a része volt a legjobb állapotban még 1990-ben is, ám azóta jelentősen lepusztult.
Lobortt először 1244-ben, mint birtok említik meg. Magát a várat azonban csak 1259-ben, amikor is Mária magyar-horvát királyné elvette a Puch nembeli Orbán fiától, hogy odaajándékozza Mihály varasdi ispánnak. A 14. szd. elején, a várat Niger Tamás birtokában említik meg. Loborvárat 1399-ben, Zagorje megye egészével a Cillei család kapja meg. A Cilleiek után a vár birtokosa Brankovics Katalin (1456-tól), majd Vitovec János és fiaié, Jánosé, Györgyé és Vilmosé (1457-től), aztán Székely Jakabé (kb. 1489-től), Corvin Jánosé (1494-től), Beriszló Ferenccé (1504-től), Bánffy IV. Jánosé (1517-től), végül a Keglevich családé (1525-től, 1905-ig), akik aztán a várat a 16. szd. végén, vagy a 17. szd. elején felhagyják, hogy Lobor településen épült új kastélyukba költözzenek át.
---/---
Engel Pál adatai szerint:
A magyar történetírásban is (castrum) Lobor név alatt szereplő vár 1399-1456-ig a Cillei családé volt, majd 1457-től Vitovec Jánosé és fiaié (a Zagoriai grófoké). 1488-tól Corvin Jánosé, de 1489-től, Székely Jakab kezén volt. Azután Beriszló Ferencé lett 1504-től.
A várnak egy várnagya ismert: János (Hans, királyi) 1458. 05. 28.
---/---
A vár mai állapota:
A várat 2008. 03. 16-án látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A várat megközelíteni Lobor települését északnak elhagyva lehet. A turistaút 2/3-ától már látható a külsővár, és az azt a hegynyereg többi részétől elválasztó sziklába vágott árok. A felvezetőút innen továbbhalad a belsővár irányába, hogy a belső- és a külsővárat elválasztó árokba torkoljon.
A kis területű belsővárnak csak az északi és a déli külső fala áll, valamint a kettő közt húzódó osztófalak egy része. A déli homlokfal külső oldalához egy fal-szoros kb. 5 méter hosszú, gondosan kivitelezett maradványai csatlakoznak. E falcsonk folytatása már leomlott a meredek hegyoldalba, így irányát, hosszát ásatás nélkül már nem lehet meghatározni. A vármag, kb. 3 méterrel magasodik a külsővár nyugati vége fölé. A vármagot és a külsővárat egy sziklás, meglehetősen széles, árok választja el egymástól. A vármag keleti végét, egy félkör-alakú domb alkotja.
Valószínűleg az alakja és a falszoros csonkja miatt ide egy kettős falrendszert (Gj. Szabo), vagy egy tekintélyesebb méretű, rondellát/ágyútornyot (K. Regan) képzelnek el. Ám annak nagyobb lehet a valószínusége, hogy a félkör-alakú domb a vármag keleti homlokfalának és egy ennek a falnak támaszkodó kaputoronynak a leomlásával jött létre. Ezt bizonyíthatja a domb tetején található négyszögletes suvadás (most tűzrakóhely van benne), valamint a suvadás külső szélénél egy kb. 0,8 méter hosszú faldarabka. Ha itt kaputorony volt, akkor innen egy felvonóhídon keresztül lehetett a külsővárba jutni.
A külsővár egy hosszúkás, egyre keskenyedő térség, melynek keleti végét egy sziklába vágott árok választja el, a hegynyereg további részétől. A hosszanti oldalakon semmilyen erődítésnek sincs nyoma, így ha kőfal övezte, az már rég a mélybe omlott. Egy aprócska falcsonk található csak, a sziklába vágott árok külsővár felöli oldalában. Ez a falcsonk lehet az övező fal, de egy itteni kaputorony maradványa is.
/Szatanek József/
Forrás:
Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Mladen Obad Šcitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.)
mr. sc. Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanšcice
Branko Nadilo: Várromok az Ivánscsica hegység délnyugati lejtojén
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.