Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Magyarlak - Madžarevo, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Varasd történelmi vármegye - Grebengrad, Greben vár
- Áttekintés
- Történelem
- Fotók
- Alaprajzok
- Archívum
- Videók
- Térkép
- Szállás
„…Kamena Gorica hegyi falva fölött, található Greben vára (Grebengrad) [5], mely azon zagorjei várak közé tartozik, melyeket a legkorábban említettek meg és leghosszabb ideig lakták. A várat északkeleti, délnyugati irányban, egy 502. méter magas hegy fennsíkjára helyezték el (75. ábra). A főbejárat 1 előtt, egy mára szinte teljesen feltöltődött várárok volt. Ám valaha a főbejárat a 2 –nél volt, ahol ma is megkülönböztethető az elfalazott kapu és láthatók az erődítésének a jelentős maradványai is, mely ezt a legkorábbi kaput védte. Ezen a kapun át a külsővárba A juthatunk, ahol a 12 –nél, egy, a várnak ezen részét védő művet, készítettek. A sziklacsúcsot, melyre a felső várat építették, egy másik rész fogja körbe, melynek belsejébe a 6 –nál lévő kapun át juthatunk. Itt egy erős torony állt. Átmenve ezen a kapun, jobbról egy erős fal védte a várat, míg a bal oldalon maga szikla volt, a felső vár B töredékes maradványaival, melyek sarkait faragott kövekkel erősítették. A jól védett 8 –as kapunál egy ülőfülkés ablakkal ellátott helyiség látható. Innentől egy nagyon romos fal 13 indul, mely a párhuzamos 15 –ös fallal, egy szűk folyosót alkot a vár további részei felé.
A kápolna C egy külön rész volt, mely egy másik kor építménye lehetett. Mára annyira leomlott, hogy a várba onnan is be lehet menni, ahol valaha boltozatok voltak, aminek bordáit a még fennmaradt konzolok tarthatták. A kápolna külső sarkait lekerekítették.
Az E terület valamivel alacsonyabban van, és benne ma nincs semmi, a szintén nagyon lepusztult F tornyon kívül. A vár harmadik része G még alacsonyabban van , és ma szintén teljesen üres, de lehetséges, hogy itt több épületnek is kellett lennie, ahogy azt az övező falak melletti tömérdek cserép tanúsítja.
Greben várát egy 1209-es levél említi meg, melyben II. András király köszönetet mondott a varasdiaknak, ám, ha ez a levél nem hamis, akkor is nehezen értelmezhető. Laszowski úgy tartja és joggal, hogy csak az 1277-es levél ( Cod. diplom. VI. 221. ) vonatkozik Greben várára. Ebben a levélben, a Gardun fiak, Gardun és testvére Wlkuslav, valamiféle földeket adott, a Branics fiaknak Györgynek és testvéreinek, Márknak, Fylének, Szelknek, Istvánnak és Powsnak, a Lonja folyó menti várukért és földjeiért cserébe, azonban ez nem Greben vára lehetett. Gardun és testvére Vukoszláv nagyhatalmú nemesek (bojárok) voltak, akik II. András királlyal nagy barátságban voltak. A Gardunok Medvevár történetével is összefonódtak. A fiaikat és azok fiait, Vukoszláv Hektort és Punekot, 1322-ben, még Károly Róbert is megerősítette minden birtokukban. Némi szünettel, a Gardunok utódai (Punak fia Péter) maradtak a vár urai egészen 1445-ig, amikor is a Cillei hercegek hadvezére, Vitovác János foglalta el, hogy aztán a fiainak adja át. Ezt még az előtt tette meg, hogy a Vitovác fiak elveszették volna ezt a várukat is, ami után a régi tulajdonosok visszanyerték a várukat, hogy aztán a család utolsó tagja, László [6] , miután nem voltak gyermekei, 1481-ben fogadott fiára, Batthányi Boldizsárra hagyja, aki akkor is megtartotta a várat, amikor az egy időre Corvin János kezére került.
Tekintettel arra, hogy Batthányi Ferenc Bethlen hűségén volt, Frangepán Miklós bán [7] a király utasítására elfoglalta Grebent, hogy aztán, 1621-ben, (miután egy leltárt állítatott össze) őt vezessék be a vár tulajdonába. Ennek ellenére a Batthányiak (a grebeni javak társtulajdonosaival, a Humi Mojs fiakkal) mégis csak elragadták a várat, hogy aztán házasság útján az Erdődyek tulajdonába kerüljön, akik manapság is bírják. Mivel Gereben vára 1711-ben már rom volt, az alanti síkságon felépítették a novimarófi (Novi Marof) kastélyt… [5] Laszowski: Hrv. Povj. Gradjevine I. 36. ( Horvátország történeti építményei, I. kötet, 36. oldal ), Csánki: Körös megye, 30. oldal.
[6] Punek fiának Lórándnak, két fia volt, Miklós és Herman. Az o utódjaik bírták Greben várát, és róla, grebenvári Hermanffyaknak írták magukat. A címerükben, egy fogazott kör, benne négy csont, felettük egy lépo oroszlán volt.
Az biztos hogy Greben vár ezen urai építették fel, a Greben vár alatti Remetinecben meglévo szép gótikus templomot (a valamikori ferences templomot) Lásd még Thallóczyt is: Studen z. Geschichte Bosniens und Serbiens in Mittelalter. München, 1914. 63. oldal.
[7] Klaic: Banovanje kneza N. Frankopana, str. 193. ( Frangepán Miklós herceg bánsága, 193. oldal )..."
„….Mielőtt a 18. században felépítették volna a novimarofi kastélyt, tulajdonosai, az Erdődy grófok, az Ivánscsica hegység keleti gerincét alkotó közeli Lubenjak hegyen emelkedő középkori Greben várban éltek, tehát ott, ahonnan ellenőrzésük alatt tarthatták a Bednje folyó völgyén és a Lonjai, Krapinai völgyeken áthaladó, Varasd -Zágráb közti főutat.
Greben vára, rögtön Császárvár után, a második legnagyobb középkori vár volt a horvátországi Zagorjében. Először 1277-ben említették meg (lehet, hogy már 1209-ben, ha András király oklevele nem hamisítvány), a Gardunok tulajdonában, akiknek a leszármazottjaik, Greben várának neve után, Grebenváriaknak nevezték magukat. A vár, 1445-ig maradt a tulajdonukban, amikor is Vitovác János lefoglalta tőlük. Ekkortól változtak a tulajdonosai: a Cillei grófok, Corvin János, majd újból a Grebenváriak, aztán a Batthyány grófok, végül az Erdődy grófok, miután Erdődy György feleségül vette Batthyányi Erzsébetet, aki a várat hozományként hozta.
Miután a 18. század elején leégett Greben várának a tetőzete, az Erdődyek felhagyták a várukatés a síkságra költöztek. Az öreg várat többé már nem javították ki és 1710-ben már mint romot említették meg. Greben vára alatt, a Bednje folyó termékeny völgyében, az Erdődyek már bírtak egy majorságot (marof), egy fából készült kastéllyal a Bednje folyó mellett, amit Lepenjának neveztek, ám ennek helye, máig nem ismert. A gyakori áradások miatt, ez a terület nem felelt meg az Erdődyeknek, ezért egy új majorságot és egy kastély építettek, amit Novi Marofnak (azaz Új Majornak) neveztek el. A vár építtetőjeként Erdődy Lajost - idejének, az 1776-os évszámot említették meg...”
Grebengrad - Grebenvár
Grebenvár romjai, kb. 2 kilométerrel északnyugatabbra Madarevo településétől az Ivánscsica keleti szélének peremén, egy Veliki Ljubenjak-nak nevezett hegycsúcs alatt, egy 502 méter magas hegycsúcson találhatók. A vár, egy kitüremkedő fennsíkon fekszik, amit egy mély és széles árokkal választottak el a környező magaslattól. A kb. 161 méter hosszú és kb. 49 méter szélességű várat, négy eltérő szintmagasságon építették fel. A vár legmagasabb pontját egy sziklacsúcs képezi, melyen egy lakótorony található. A lakótorony melletti falak, egy szabálytalan háromszög alakú (a hossza, kb. 24 m , a szélessége, kb. 24 m ) területet zárnak körbe. Itt egy egyemeletes, alápincézett lakóépület állt. A vármagot kb. trapézalakban, a belsővár védőfalai övezik. A lakótoronytól délkeletre, a belsővár délkeleti védőfalába illesztve, egy jó megtartású, négyszögletes torony található, melyben a várkápolna került kialakításra. A kápolna egyhajós volt, a boltozatát fél-oszlopokon nyugvó konzolok tartották. A belsővárat, az északkeleti oldalon, egy szabálytalan háromszög alakú elővár védte, melynek keleti sarkában egy jó állapotú, félkörhöz hasonló torony, míg északi sarkában a várkapu található. A belsővárat délnyugatról, két újabb falgyűrű is védte. Az első falgyűrű közvetlenül a belsővárnak támaszkodik, a megközelítőleg téglalapalakú várszakasz maradványai, a várhegy délnyugati fennsíkját foglalják el. E terület északnyugati sarkában, egy mára félben leomlott, máig 7 m magas, hengeres torony maradványai találhatók. A második fagyűrű, közvetlenül a hengeres toronynak és az első falgyűrű nyugati oldalának támaszkodik. A maradványai egy hosszan elnyúló, szabálytalan trapéz-alakú, sarkain lekerekített területet fognak közre. A méreteit tekintve Grebenvár egyike Horvátország legnagyobb várainak.
Igaz, hogy Grebenvárát II. András király 1209-es oklevelében már megemlítették, amikor is a várnagya Gardun, a Grebenvári család megalapítója volt, ám egyes történészék eme oklevél hitelességét vitatják, így Grebenvár első említésének biztos idejét, csak 1277-re tehetjük. Ekkor került a vár, a Branics fiaktól (Györgytől, Márkótól, Fyla-tól, Szelkától, Istvántól és Powsz-tól), a Grebenvári család, azaz a Gardun fiak, Vukoszláv és Gardun kezére. A 13. szd. második felének folyamán, a kicsiny Hrasztovicai, vagy Hrastyini megyének a székhelye volt, amit 1258-ban említettek meg először, de a század végére a területét, már Körös megyébe tagolták. A várat és birtokát a Grebenvári család egészen 1445-ig bírta, kivéve az 1357-1360 közti időszakot, amikor Nagy Lajos király kezén volt. A Grebenváriak után, a birtok urai a Cilleiek (1445-től), majd a Vitovec családé (1456-tól), aztán Corvin Jánosé (1481-től), a Batthyány családé (1481-től), Frangepán IX. Miklósé (1621-től). Frangepán Miklós 1622-ben visszaadja a várat a Batthyányi családnak, s az ő birtokuk is marad egészen 1645-ig, amikor is házasság útján, a birtok az Erdődy családhoz került, akik egy 1710-es tűzvész után, végleg felhagyják a várat és a család új, Novi Marofon felépített kastélyába költözik át.
Engel Pál adatai szerint:
A magyar történetírásban is Grebenként ismert vár, a 14. században, Körös vármegye D-ny-i járásához tartozott, ám jelenleg, Varasd megyében található. A 14. szd. első harmadában, a Gárdony (Gardun) nembeli Grebeni családé (1322-1326.), majd a királyé (1327-1356.), aztán újból a Grebeni családé, egészen 1445-ig. E kkortól, mint castrum, Vitovec Jánosé. Fiaitól, a Zagoriai grófoktól Mátyás 1488-ban elkobozta és Corvin Jánosnak adta, de vezére, Battyáni Boldizsár, Grebeni Hermanfi László örököse csak 1490/91-ben tudta elfoglalni Zagoriai Györgytől. Ezután Corvin János, oda is adta Battyáni Boldizsárnak, így a várat és birtokát a továbbiakban, a tőle származó Batthyány család birtokolhatta.
A vár mai állapota:
A várat 2008. 03. 16-án látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. Az előbbiekben ismertetett Krešimir féle leíráshoz csak annyit lehet és érdemes hozzátenni, hogy a véleményem szerint a várnak NEM volt lakótornya hasonlóan a többi, Ivánscsica hegységbeli várhoz. A várba bemenni jelenleg keletről, egy falkiomláson keresztül lehet, de a korábbi bejárat az északról nyílhatott, melynek elfalazott maradványai most is jól megfigyelhetők. A néhai kapu előtt egy kisebb, viszonylag sík terület található, mely egy huszárvárnak is helyet adhatott.
E nagyterületű várat, nyáridőben meglehetősen sűrű növényzet borítja, így bejárni, csak is lombmentes időszakban javasolt! /Szatanek József/
Forrás:
Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Mladen Obad Ščitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagerb, 1993.)
mr. sc. Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanšcice
Branko Nadilo: Várromok az Ivánscsica hegység délkeleti lejtőin
GPS: | É 46° 9.827 (46.163784) |
K 16° 17.210 (16.286825) |
Greben várát legkönnyebben a Varasd - Zágráb közti autópályán haladva érhetjük el. Az autópályáról a Novi Marof-i leágazásnál térünk le, majd haladunk tovább Novi Marof irányába. A kisváros szélét érintve, rá kell térnünk a 24-es főútra, melyen egészen Madžarevoig juthatunk. A falut elhagyva, előbb át kell haladnunk egy vasúti kereszteződésen, majd a kereszteződés után első, jobbra meredeken felvívő, Grebengradska ulica-nak nevezett utcába térünk rá. Ez az út vezet egyenesen a várhoz. . Az út eleinte jó minőségű aszfalt út, majd fokozatosan romlik az állaga, de egy magasabb építésű, kevésbé igényes személygépkocsival, pláne terepjáróval, továbbra is járható marad. Erről az útról nem kell letérnünk, mert egyenesen felvezet a várhegy lábánál lévő, mára már csak egy család által lakott kicsiny településig. Itt egy turistaház is található, melynek kiszolgálását szintén ezzel az úttal oldják meg. Aki nem autóval akarja felkeresni a várat, annak kb. 100 perces, jó erőnlétet követelő túrával kell számolnia. A gyalogtúra kiindulási pontja, az alábbi térkép alapján határozható meg. A tekintélyes, kb. 170 méter hosszú várat nyárra sűrű növényzet lepi el, így felkeresése, lombmentes időszakban javasolt.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás