Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Keresztúr - RasinjaHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd vármegye - Apaj vára (Opoj grad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Apaj vára (Opoj grad)

Keresztúr (Apajkeresztúr, Rasinja) tíz kilométerrel nyugatra található Kaproncától (Koprivnica), a Dráva menti távolsági főútvonal közelében. A Kemléki előhegység (Kalnička prigorja) lejtőinek elején, a Ludberg, Kapronca közötti út felezésében helyezkedik el. Keresztúr kultúrtörténeti műemlékeire, az egymásra rétegződés a jellemző. A báró Inkey család kastélyán és a Szt. Kereszt plébánia templomon kívül, még rá lehet lelni a keresztúri Öreg vár maradványaira magában a faluban, továbbá a templomosok Apaj várának (Opoj grad) halvány nyomaira, a közeli Buda dombon (Budim brežuljka).

A település központjától délre kialakított mesterséges víztározó déli partja felett emelkedő Budim nevű magaslaton találhatók a vár csekély maradványai.  A vár alaprajza a hegy csúcsához alkalmazkodott, aminek szabálytalan tojás alakja van. Ám ez nem biztos, mivel néhány gyermek a közelmúltban (1979-ben), egy árok ásása közben feltárt egy falsarkot. A hegycsúcs aljában, a déli oldalon, egy széles földsánc figyelhető meg. A hegy északkeleti oldalában forrás fakad.

Története

Keresztúrt az okiratok először 1170. körül említik, amikor Prodan püspök odaadományozza a Keresztúr körüli földeket a templomosoknak. Magát a várat 1236-ban említik először. Kercselics Boldizsár szerint a Gutkeled nembeli Apaj szlavón bán építtette a 13. század első felében, majd lelki üdve megváltása érdekében a templomosoknak adományozta.

Később a Bacskaiakra, majd a raszinjakeresztúri Bocskai családra szállott. A települést 1411-ben Apajkeresztúrnak nevezik. A várat és a középkori falut valószínűleg 1532-ben a Kőszeg ostroma alól visszavonuló török sereg pusztította el. A 17. század végén még jelentős romjai látszottak, és a 20 század elején is volt némi látható nyoma.

A vár jelenlegi állapota

Napjainkban Apaj középkori várának csekély maradványai egy meredek, fával benőtt hegytetőn találhatók. Egy kisméretű sarokfalon kívűl azonban más falazatnak a felszíni nyoma nem látható. A csúcson lévő plató, melyen Apaj vára foglalt helyet, mintegy 30 méter hosszú és 16 méter széles. Felszínen néhol habarcs kötőanyagos tégla- és kőtöredékek találhatók szétszórtan. Információink szerint a 2015 év végi bejárásban bemutatott állapotok óta a falak egy részét ásatással feltárták.

Források:

Lelja Dobronić, Posjedi i sjedišta templara, ivanovaca i sepulkralaca u Hrvatskoj.

(Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti, Zagreb, 1984/ )

Mladen Obad Šćitaroci i Bojana Bojanić Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji, od Zagreba do Iloka, Zagreb, 1998.

Fordította: Szatanek József

Köszönjük Hajdú Istvánnak a 2015 novemberében a helyszínen készített és számunkra átadott képeit!

GPS: É 46° 10.400 (46.173328)
K 16° 41.929 (16.698816)

Információk: A település központjától délre kialakított mesterséges víztározó déli partja felett emelkedő Budim nevű magaslaton találhatók a vár csekély maradványai.

A Mala Rasinja utcát követve jutunk a tározó közelébe, majd az út a folytatásban a DK-i részén közelíti meg a hegyet. Az út bal oldalán itt egy tágas mező terüll el. A mező vége felé, az útról jobbra indul a hegy felé tartó földút, melyet követve kezdjük meg az emelkedést.

A földút 100 métert megtéve balra fordul és halad felfelé. Kb. 300 métert megtéve, a földútról térjünk enyhén jobbra ÉNY-i irányba, egy erősen benőtt földútra és kb. 250-300 métert megtéve elérjük a várhegy jól kiemelkedő dombját.

Lásd a csatolt Google Earth képre rajzolt útvázlatot.

 

NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv