Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bölön - BelinRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Bölön (Belin) falu 1334-ben Belen néven jelentkezik az oklevelekben, 1512-ben Nagybelen formában. 1567-ben mint Beoleon a regestrumban 130 kapuval szerepel, 1690-ben Bölönfalvaként említik.

1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, György a pápai tizedjegyzék szerint 2 régi banálist fizet.

Az is ismeretes, hogy ez a középkori templom a szűz és vértanú Szent Katalin tiszteletére volt szentelve, amint azt az 1512. évi oklevél tanúsítja, amikor a nagybölöni templom vitricusa Kandal Oszvald volt. A templom a gótikus kor alkotása, amiről keskeny csúcsíves ablakai tanúskodnak.

1720-ban tűz pusztítja, aminek következtében újjáépítik és annyira átalakítják, hogy régi stílusára csak az említett ablakok emlékeztetnek.

A régi leírásból ismerjük a következőket: „szép nagy kőtemploma napkelet felől bolthajtásos és napnyugat felől való nagyobb részben mennyezetes.” Kívül elölről két kőlábra, hátulról pedig hat kőlábra támaszkodott, míg a templom bejáratánál négy-négy lábra bolthajtással épült tornác volt, mely utóbbit 1776-ban építették. Ezt az átalakított templomot a múlt század végén lebontják és 1894-ben építik helyébe a 25 m magas kupolájú templomot. A régi templomról megőrzött felirat: „We sis verborus ChuidÐuid agis, prudenber agas et respice finem”.

A templom műemlék jellegét ma csak a monumentális bástyás várfal őrzi, amelynek részletes leírását ugyancsak az 1789. évi vizitációs jegyzőkönyvből ismerjük: „körülvétettetik jó magas kőfallal, vagyis várral, melynek tetején körös-körül rész szerént faragott kövekből, rész szerént téglákból különböző formájú csipkézések vadnak, s azokon alol kilövő ablakocskák... belölről follyosó... négyszögletű két bástya... négyszegeletű szép torony..., jó magas száron álló nyolcszögletű meg aranyozott pléh csillagzat... A várnak dél felől való oldalában... küsded bástyácska...” A vár építési idejéről a várfalon olvasható felirat tájékoztat: „Az erősség és az igen szilárd torony az Úr nevében a bölöni lakosság munkájából épült az Úr 1617. esztendejében”. 1690-ben a Thököly-féle betörés fenyegetésekor...

„boldogtalan állapotban való várban szorulásának idejében” a védelemről törvényeket hoznak a bölöniek. A reformációig katolikus a falu, templomával együtt. A reformáció idején átéli a változásokat (lutheránus, református és unitárius a falu), a többség azonban az unitárius vallásnál állapodik meg és örökli a régi templomot is. Már 1569-ben unitárius papja van: Sikó György.

I. Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református. Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. A reformátusok 1768-ban külön templomot építenek maguknak a várkastélytól keletre, a temetőkertben. A reformátusoknak sokáig nem volt tornyuk, és a XVIII. század közepéig az unitáriusok harangjait használták, amíg saját harangot szerezhettek maguknak.

A XVIII. században itt unitárius és református anyaegyház van.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 591-592.


GPS: É 45° 56.178 (45.936302)
K 25° 34.174 (25.569563)

Közvetlenül a templom mellett lakik az unitárius lelkész (az északi torony a kertjében van), tőle lehet a templomkulcsot elkérni.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház