Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gelence - GhelinţaRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Gelence (Ghelin�a) helység neve oklevélben először 1538-ban jelenik meg, 1539-ben Gelenche néven írják. Az 1567. évi regestrumban Gelence 61 kapuval szerepel. 1585-ben Ge1enczefa1va formában fordul elő.

Az okleveleknél többet mondanak a kövek; a ma is álló temploma legkésőbb a XIV, század eleji. Sőt a szakemberek egyöntetűen megállapítják, hogy az eredeti román stílusú templom még tatárjárás előtti, ciszterci alapítású.

Ebből a korból maradt meg a hajó teljes egészében, a diadalív félköríves formájában. 1932-ben apszisában feltárták a román kori szentély féköríves alapját is.

A gótikus korban, a XV. században a szentélyt lebontották és anyagából építették a ma is álló gótikus szentélyt, amely a hatszög három oldalával zárul.

Az új szentély boltozott és kívül támpillérekkel van ellátva.

A szentély befejezésének idejét megközelítőleg jelzi a fali szentségfülke dátuma: 1503. A szentségfülkét festett reneszánsz díszítésű oszlop keretezi. A templom hajója nem volt boltozott soha; gerendákra szegezett deszkákkal volt fedve. Erre készült 1628-ban a kazettás mennyezetfestés 103 festett kazettával; a 104. feljáró a padlásra.

A kazetták festett képei témájuk szerint két csoportra oszlanak: egyrészt gondos rajzú rozetták növényi díszekkel, másrészt egyházi vonatkozású figurális ábrázolások és feliratok. Ezeket részletesen Kelemen Lajos írja le.

A karzaton is vannak kazetták: ebből 18 szentkép és egy család neve, valamint egy feszület. Ezek 1766-ban készültek. A templom korának megállapítását és hírnevét főleg az 1330-as évekre datált falfestményeknek köszönheti. Két sor kép áll egymás felett. A felső sor majdnem teljesen ép, ezért könnyen lehetett restaurálni. Ezen Szent László legendáját láthatjuk hat képben: A váradi püspök megáldja a királyt, Indulás a csatába, A kerlési ütközet, A kun vezér üldözése, Párviadal, A kun vezér lefejezése.

Az alsó sor Jézus szenvedésének jeleneteit eleveníti fel, szintén hat képben, a jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésig. Az északi fal képei: Szent Jakab, Futás Egyiptomba, Betlehemi kisdedek, Napkeleti bölcsek.

A déli fal képei alexandriai Szent Katalin életéből mutatnak be jeleneteket.

A gótikus kori építkezés is őriz falfestményeket a szentélyben. A sekrestyeajtó külső részén XVI. századi keretfestés, belül a szentségfülke körül festett keret volt. Ez a reneszánsz díszítés csak Huszka rajzában maradt fenn.

A középkori templom értékes emléke a gyulafehérvári Egyházmegyei Múzeumban őrzött, gazdagon díszített ezüst kehely, amelynek korát felirata jelzi: per Greogrium Bornemissa 1528. Szakasztott mása az 1529-ben készült prázsmári kehelynek.

Volt egy régi harangja is az egyházközség jegyzőkönyve szerint 1401-ből, de azt 1763-ban újraöntötték.

Másik harangja 1617-ből maradt meg. Felirata: O Rex glorie Jessu Christe veni cum pace... P.N. 1617.

A templomot várfal övezi.

A freskókat 1466-ban bevakolták és a karzat gerendavégeivel megcsonkították. Először 1755-ben, majd 1972-ben restaurálják.

A kicsinynek bizonyult középkori templom helyett 1853-ban új, nagy templomot építenek. Szerencsére új helyen, s így a régi megmenekül a lebontástól.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 636-637.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 56.596 (45.943260)
K 26° 14.873 (26.247890)

A régi templomot a falu északkeleti részén találjuk.

Várak.hu mobil applikáció