Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Illyefalva - IlieniRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Videók
  • Térkép

Illyefalva (Ilieni) falut az 1567. évi regestrumban 62 kapuval jegyzik. 1332-ben Helyének írják, majd Villa elyének. 1431-ben Illiefalva, 1461-ben Illyefalva néven szerepel a forrásokban.

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 1333-ban 3 régi banálist,1334-ben pedig 2 banálist.

1443 előtt Antal (Antonius Siculus) a plébános (villa Sti Elie Siculorum de Sepsi), majd fehérvári dékán és kanonok. Ezekből az adatokból az is világos, hogy a templom védőszentje Ilyés volt és a falu a temploma után kapta a nevét.

Első templomának építését a legrégibb templomok idejére teszik és Gyula konstantinápolyi megkeresztelkedésével hozzák kapcsolatba, ami után néhány keleti szent kapott templomot Erdélyben. Így Szent Ilyés a császári udvar szertartásainak könyvében szereplő V. Konstantin idején, ugyanakkor hiányzik a Szent László által felsorolt 29 szent között, akiket a templomok védőszentjéül ajánl. Ez feltevés.

A ma álló templom már a későbbi templomnemzedék képviselője. Építési idejét a XV. századra teszik, pontosabban 1443 tájára.

A gótikus kor alkotása, de a reneszánsz virágdíszítés több változata is fellelhető stílusában.

A templomot 1782–1785-ben egészen átépítik, mivel a földrengés megrongálta. Ekkor kazettás mennyezetet kap.

Az 1802-es földrengés után új tornyot kellett építeni.

A templomot kiterjedt területű kettős várfal veszi körül. A külső várfal szabálytalan hatszöget alkot, öt bástyával. Közülük három ötszögű, kettő négyszögű. A tornyot a belső várfal kapubejárata fölé építették. Ez egyben bástyául is szolgált. Orbán leírása óta a falak egy része leomlott.

A falak hajdan sok vihart láttak. 1612-ben Báthori Gábor idején ellenállt Weiss ostromának. 1658-ban, 1661-ben tatárhad ostromolta és dúlta fel. Az 1658-as ostrom alkalmával csellel kerítették hatalmukba a várat és öltek le sok védőt s hurcoltak fogságba még többet. (500 koponyát számláltak és 800 fogoly esett áldozatul.) Többek között az árapataki, a szentkirályi, a kilyéni, a kisborosnyói református papok.

Forrás: 

Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 661-662. 

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000.

GPS: É 45° 47.862 (45.797699)
K 25° 46.132 (25.768862)

A messziről feltűnő templomvárat könnyű megtalálni. A templomépület kivételével szabadon látogatható.

Várak.hu mobil applikáció