Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ojtoztelep - OituzRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - Rákóczi-vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Ojtoz – Rákóczi vár

Kézdivásárhelytől a 11-es főút ÉK-i irányban vezet át az Ojtozi-szoroson. A Berecki-havasokon átvezető szerpentinút után áthahaladunk Ojtoz (Oituz) falun, majd É-i irányban továbbhajtunk a 11-es úton kb. 3 km-t, addig, amíg az út jobb szélén el nem érkezünk a környék forrásához, pihenőhelyéhez. A forrás feletti alacsony dombra gyalogolva a forrástól É-ra, 100 m-re találjuk a vár romjait. 

A várról és környékéről Orbán Balázs a 19. század második felében így ír: "A vámon alól azonnal kezdődik a tulajdonképi szoros. Az Ojtoz pataka által átfolyt szűk, kanyargó völgyet magas, meredek hegyek határolják. E völgy második kanyarulatánál még összébb szorul, balról (északról) a magas-meredek Máglyakő, jobbról a Rakottyás szép, erdő boritotta bérczei tornyosodnak fel. Ez utóbbiból egy 30-40 öl magas sziklanyak szökell elő a völgybe, azt annyira eltorlaszolván, hogy a zajongva törtető pataknak alig marad egy szűk mederhely. E sziklagerinczen van a Rákóczi várnak igen festői rommaradványa.

E várat - a hagyomány szerint - II. Rákóczi György épittette, s az fekvésénél fogva igen erős várerőd lehetett. Az egyenetlen, lejtős sziklatalajon fekvő vár szabálytalan négyszög idomban épült, 100 lépés hosszuság, 50 lépés szélességben, szögletein kiszökellő négyszög bástyákkal. Most azonban csak az északi és keleti oldal falai és bástyái állanak még, ezek is nagyon töredezett, rongált állapotban. Az ujabbkori erőditvényi munkálatok: néhány kis őrtanya, a völgyet elzáró pallissade, néhány fedett casamata s fenn a hegygerinczen ágyut befogadó földsánczolat (melyek nagy része 1849-ben honvédkezek által készült), a régi vár töredékeire vannak fektetve…" "A patakon túl (balpartján) a Rákóczi-várral átellenben egy a hegy meredek oldalára felfutó erős fal volt, melynek most csak ölnél szélesebb alapzatai látszanak. A vár és e védfal a szorost tökéletesen elzárták, s abban a korban igen bajosan tudhatta azt az ellen áttörni."

A vár a korábbi hiedelmekkel ellentétben már Bethlen Gábor idejében állt, legalábbis erről tanúskodik egy 1627-es levele. A téglalap alakú, kb. 100 x 50 lépés nagyságú, négyszög formájú bástyákkal ellátott vár az 1787-88-as török betörés áldozata lett. Még álló részébe a 19. század derekán villám csapott. 1882 előtt a vár kőanyagát olasz vállalkozóknak adták el, akik a még álló falak jó részét lebontották. 

Ma a vár 10-15 méterrel fekszik magasabban az út szintjénél. A várból napjainkra csak egy kb. 10x10 m-es épület (torony?) alacsony, 1-2 m magas maradványa látható. Ehhez az épülethez egy kb. 5x5 m-es alapterületű kisebb épület kapcsolódik az ÉK-i oldalon. A nagyobbik épületrész falában jól megfigyelhető néhány lőrés és ablaknyílás. A falak környékét jelentékeny mennyiségű kőtörmelék borítja. 

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 354-355.


GPS: É 46° 5.211 (46.086857)
K 26° 24.037 (26.400614)
Várak.hu mobil applikáció